90 millióért mutatják be a magyar szürke marhát Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak és Svájcnak

2018. március 27., 19:29

Szerző:

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete bruttó 300 ezer euró, mintegy 90 millió forint uniós forrást nyert el a fajta hústermékeinek harmadik országbeli (azaz EU-n kívüli) promóciójához - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden sajtótájékoztatón Budapesten a tárca által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a magyar szürke marha húsa különleges minőségű termék, amit 2011 óta az unió is elismer, hiszen európai oltalom alá helyezte, és ezek miatt is érdemes minél szélesebb körben megismertetni.

A harmadik országok piaci lehetőségeinek feltárása komoly lehetőség - mondta a helyettes államtitkár, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdasági termékek bel- és külpiaci promócióját támogató uniós forrás más ágazatok és tenyésztő szervezetek számára is elérhető.

Magyar szürke menni Svájc
Fotó: szarvasmarhatenyesztes.blog.hu

A támogatás lehetőséget ad a magyar szürke szarvasmarha megismertetésére és a termékek bemutatására Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Svájcban - tette hozzá az MTI szerint.

Az Orbán-kormány sokat tesz az őshonos háziállatok megmentéséért és népszerűsítéséért. Mint nemrég megírhattuk, a téma annyira fontos az államnak, hogy a mentőakcióba például még maga Mészáros Lőrinc is beszállt, aki megszámlálhatatlan teendője mellett a mangalica fenmaradásáért és gyarapodásáért is mély felelősséget érez.

A felcsúti magánzó nemrég hatvanmillió forintnyi uniós támogatást kapott olyan védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésére, mint

  • a szőke,
  • a fecskehasú és 
  • a vörös

mangalica.

 

 

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.