Gyermekprostitúcióra bírtak rá egy gyermekotthonból megszökött 13 éves lányt

Az ügyészség közleményében szereplő vádirat szerint két férfi és egy nő 2022. október 29. és november 10. között egy Tatabányához közeli településen befogadta a gyermekotthonból szökésben lévő 13 éves sértettet, akit lakhatásért és ellátásért cserébe gyermekprostitúciós tevékenység folytatására bírtak rá. Az egyik férfi ebben az időszakban a sértett beleegyezésével többször végzett szexuális cselekményt a kislánnyal.

Mint írják, a nő egyik férfi ismerőse – aki nem tudott arról, hogy a sértett még kiskorú –, illetve a nő felhívtak egy-egy férfit arra, hogy találkozzanak a sértettel, aki pénzért cserébe szexuális szolgáltatást nyújtott nekik. A két férfi tudott arról, hogy a sértett még nem töltötte be a 14. életévét, a szexuális cselekményért 50.000, illetve 15.000 forintot fizettek.

Az ügyészség vádiratában a gyermekkorú személyt prostitúciós tevékenység végzésére kényszerítő elkövetőkkel és a gyermekprostitúciót kihasználó férfiakkal szemben szabadságvesztést és közügyektől eltiltást indítványozott. A vádhatóság a sértett kiközvetítésében részt vevő férfival szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott, továbbá három férfival szemben indítványt tett arra is, hogy a bíróság végleges hatállyal tiltsa el őket minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kapcsolatos foglalkozástól, tevékenységtől.

A gyermekprotitúció áldozatainak fele magyar

A gyermekek (18 év alattiak) szexuális kizsákmányolása szomorúan aktuális téma: egyes adatok szerint minden ötödik gyermek (18 év alatti személy) szexuális kizsákmányolás áldozatává vált Európában.

A gyermekprostítúció áldozatainak fele magyar. A gyerekek szexuális kizsákmányolásáról szóló hazai riport, az ECPAT és a Hintalovon Alapítvány közös országjelentése 2021-ben jelent meg. A jelentés összegzi azokat a magyar és külföldi kutatásokat és adatokat, jogszabályi rendelkezéseket, melyek relevánsak a magyar gyerekek szexuális kizsákmányolásával, az áldozattá válással, valamint a felépüléssel kapcsolatban. A jelentés a jogszabályi kereteken és a társadalmi jellemzőkön túl kitér az emberkereskedelem, a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás és a gyerekek prostitúciós célú kizsákmányolásának hazai megjelenési formáira is.

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a mélyszegénység és az ebből fakadó körülmények tartoznak az áldozattá válás fő tényezői közé. Az áldozattá váló gyerekek a legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is.

A szexuális célú emberkereskedelemről elsősorban EU-s és nemzetközi adatok festenek képet. Aggasztó, hogy az EU területén azonosított magyar nemzetiségű,

szexuális célú emberkereskedelem-áldozatoknak több mint a fele, egészen pontosan 64 százaléka gyerek, a gyerek áldozatok 7,4 százaléka pedig 11 évnél fiatalabb. Az összes regisztrált emberkereskedelem-áldozat közül a legtöbben, 1310-ből 647-en magyar nemzetiségűek, aminek 86 százalékát lánygyermekek teszik ki.

A 2019-es és 2020-as, az Amerikai Külügyminisztérium emberkereskedelemről szóló jelentése szerint számos olyan terület van, ahol Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. A riportból kiderül, hogy

hazánkban az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások nem megfelelőek, különös tekintettel a gyermekotthonban, az állami gondozásban élő gyerekekre és a legális tartózkodás nélküli külföldi áldozatokra.

Ezek a csoportok további diszkriminációnak vannak kitéve, hiszen az emberkereskedelem áldozatainak azonosítási mechanizmusa nem vonatkozik rájuk. A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége az ország legelmaradottabb területeiről kerül ki.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: cocoparisienne via Pixabay)