Ma van a meggyilkolt költők éjszakája

Sztálin utolsó peréről csak 1988-ban értesült a nyilvánosság.

2021. augusztus 12., 15:12

Szerző:

A történet kezdete a II. világháború során alapított Zsidó Antifasiszta Bizottságig (ZSAB) nyúlik vissza. Az 1942-ben megbízható szovjet zsidókból alapított társaság feladata volt, hogy pozitív képet közvetítsenek az amerikaiak felé a Sztálini rendszerről. Többek között jiddis költők voltak a bizottság tagjai, valamint Solomon Lozovszkij, a Sztálint évtizedekig hűségesen szolgáló volt külügyminiszter-helyettes. 

A ZSAB kettős feladatának egyik részét a Szovjetunió területén élő zsidók helyzetének tisztára mosása jelentette. Másrészt a vezetők már a bizottság megalakulása előtt rádiófelhívásokat intéztek a nyugati zsidósághoz: „segítsék a Szovjetuniót”. A háborút követően a Zsidó Antifasiszta Bizottságra a gyanú árnyéka vetült. Ennek oka egyrészt Sztálin sokat vitatott antiszemitizmusa, amit erősített az izraeli állam 1948-as megalapítása, és az új izraeli nagykövet lelkes fogadtatása a moszkvai zsidók részéről. Ezután döntött úgy Sztálin, hogy csapdát állít a ZSAB tagjainak. Letartóztatta és bebörtönöztette őket, valamint kínoztatta is őket. Az áldozatokat vallomásokra kényszerítették, melyben beismerték, hogy külföldi erőknek kémkedtek, és a kormány megdöntésén munkálkodtak. 

Elindul egy koncepciós per, amellyel a megmaradt zsidó közösség tagjait akarták megfélemlíteni. Az összes gyanúsított tagadta az őket ért vádakat így a továbbiakban titokban folytatták le a tárgyalást. A per 1952. május 8-án kezdődött, és július 18-án ért véget. A művészeket 1952. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel, titokban végezték ki a hírhedt Lubjanka börtön pincéjében. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, s nyárra elkészült a bírói végzés az 1952-ben kivégzettek ártatlanságáról. A nyilvánosság azonban csak 1988-ban értesülhetett Sztálin utolsó peréről. 

(Kiemelt kép: Illusztráció Fotó: Matthew Angus/unsplash)

 





Az elmúlt években megugrott a bankkártyás és átutalási forgalomhoz kötődő visszaélésekből eredő károk értéke Magyarországon: a jegybank adatai szerint csak 2023 negyedik negyedévében 8,1 milliárd forintot tüntettek el a csalók az ügyfelek számláiról, a kimutatott esetek száma pedig megközelítette a 48 ezret.