Titkos üzletek – Ajánló lapunk 2019. december 5-i számából
Állami fegyvervásárlás maszekban
Ismét német tankok jönnek Magyarországra. Ezúttal persze nem megszállásról van szó, ellenkezőleg, az ország védelmi képességének növeléséről. Kicsit drága, viszont nem kicsit titkos fegyvervásárlásokba fogott a kormány, tehát német tankok, osztrák aknavetők, amerikai helikopterek, török lövegek jönnek sorban úgy, hogy a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége sem a technikai részleteket, sem a tényleges költségeket nem látva rábólint az üzletekre. A recept ismerős a NER-ben; az állami beszerzések mögött magánközvetítők húzzák le a hasznot.
DOKU – Új korszak előtt a Magyar Orvosi Kamara
Valós befolyást az egészségpolitika alakításába csak akkor nyerhetnek az orvosok, ha alulról építkezve újrateremtik szakmai szervezetüket. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétvégi elnökválasztásának ez volt a legfontosabb üzenete.
Agykontroll a NATO-ban
Amerikai nyomás, törtök zsarolás – felhők a szervezet csúcstalálkozója felett. A magyarok nincsenek egyedül, amikor az Ukrajnával kialakult nézeteltérésüket mintegy „beviszik a szövetségbe”, és bénítják annak cselekvőképességét. Ráadásul a török haderő – az Egyesült Államok után a NATO legnagyobbika – nagyságrendekkel fajsúlyosabb tényező, mint a magyar.
Régi kapcsok, új érdekek
A kurdok lakta szír területek elleni török invázió megrázta az izraeli közvéleményt. A zsidó államban sokan szolidárisak a kurd néppel, és ez nem csak szavakban nyilvánul meg: a török vérengzések sebesültjeinek ápolásából izraeli kórházak is kivették a részüket.
A három éve levegőben lebegő Brexit sok mindent megváltoztatott. A másfél órás kompozás végén, Dover fehér sziklái tövében, szigorúbb és gyakoribb lett a szúrópróbaszerű gépkocsi-ellenőrzés; alkalmanként a kormánykerékről és a sofőr kezéről is mintát vesznek, kábítószer vagy robbanóanyag nyomai után kutatva. A London felé vezető M20-as sztrádán Dovertől Maidenheadig elkészült a betonelemekből kirakott alacsony terelőfal. Az úgynevezett Operation Stack kidolgozói ezzel osztják majd ketté az autópályát, ha a Brexit utáni fokozott vámellenőrzés miatt az út hatalmas kamionparkolóvá válik. Látványos változások ezek, amelyek mindenkit idegesebbé tesznek.
Túlközelség
Mennyi gyerek szülessen, mekkora lakásban éljen az ember, milyen autóval járjon, milyen iskolát preferáljon, kire szavazzon, hogyan gyógyíttassa magát, milyen sportot szeressen, hogyan takarítsa meg és mibe fektesse be a pénzét – szinte bármeddig lehetne sorolni, hogy a mindennapi élet mely területein és milyen mértékben van jelen az állam és a politika. Ez a központosítás sokakat felbátorít. Például Németh Sándort, a Hit Gyülekezetének vezetőjét, aki nyugodt szívvel ment neki egy több ezer éves vallásnak és a jógának. De elvezet oda is, hogy túlszabályoznak olyan területeket, amelyek magánügynek számítanak.
Veszélyes álhírek
Nyolcszázhatvan oktatási intézménybe küldtek kérdőíveket, és kétszáztíz tanár válaszolt a kérdésekre. A diákokkal pedig úgynevezett fókuszcsoportokban találkoztak, hogy megismerjék véleményüket napjaink egyik legtöbbet tárgyalt témájáról, az álhírek jelenségéről. Mindezt azért, hogy felmérjék, mennyire pusztít a dezinformáció és a manipuláció az iskolákban, és hogy az érintettek miképpen látják az ellene lehetséges fellépést. A napokban ismertetett kutatás három intézmény munkáját dicséri, de a téma természetesen nem csupán az oktatást érinti, hanem az egész társadalmat.
A győztes nem visz mindent
Szokatlan összeállítás kerekedett három interjúból; Keszthelyi András politikai elemző, Wiener György történész és Csepeli György szociológus nyilatkozott a 168 Órának az önkormányzati választás nyomán kialakult ellenzéki lehetőségekről. Amikor a szerzők – sorrendben Rózsa Péter, Buják Attila és Somfai Péter – összevetették a kéziratok tartalmát, úgy találták, érdemes az olvasónak is egymást követően megismerkedni a három szakember gondolataival, vízióival.
A gasztronómia Puskás Öcsije
A magyar származású Kövi Pál New Yorkban vált világhírű vendéglőssé, ő vezette a Four Seasons éttermet, ahol Kissinger, Muhammad Ali és Woody Allen is szívesen falatozott. Emellett húsz évig kutatta az ősi erdélyi recepteket, és az Erdélyi lakoma című kötetbe gyűjtötte őket. Jóval több ez, mint egy szakácskönyv: azt a békebeli multikulturális erdélyi világot mutatja be, amely a könyv megjelenésekor, a Ceaușescu-diktatúrában már nem létezett.
