Női szerepek, Interjú Básti Julival – Ajánló lapunk 2019. december 19-i számából
EZ VOLT AZ ÉV
Győzelmek között
Jelentős különbséggel zárult a két idei választás. A Fidesz sikerét hozta a májusi európai parlamenti voksolás, míg az ellenzéki összefogás meglepően jól szerepelt az októberi önkormányzati választáson. Az már biztosan látható, hogy ebben az évben is folytatódott az ország kettészakadása. A kérdés az, hogy a mostani győzelmeiből ki mennyit profitál.
Kirakatgazdaság
Dübörög a magyar gazdaság, megvalósulhat a miniszterelnök álma, a GDP növekedése négy százalék fölött alakulhat idén. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a kormányzat gyakorlatilag egyetlen olyan intézkedést nem tett, amely megalapozná a hosszabb távú tartós fejlődést. Vagyis amikor elfogynak az uniós pénzek és bekövetkezik a világgazdaság lassulása, azaz sem a kedvező nemzetközi környezet, sem a jelen lévő multinacionális vállalatok nem támogatják meg a GDP-t, megmutatkozik, mire képes önmagában Magyarország. A reális növekedési ütem legfeljebb két százalék körül van.
Kultúrharc
Na, azért csak középpontba került a kultúra is! Persze a maradványelv alapján, ahogy az nálunk általában lenni szokott. Az egészségügy, az oktatás, a sajtó nagy része már mellényzsebben, most így év végén csak-csak sorra került a kultúra. Valószínűleg kihagy a memóriám, de arra nemigen emlékszem, hogy bármelyik politikusnak is eszébe jutott akár az országos, akár az önkormányzati választásokon kultúrával kampányolni. Valahogy senki nem mondta, hogy ha ő hatalomra kerül, már tutira belátható időn belül megnyílik az Operaház, aminek megmagyarázatlanul hosszúra nyúlik a felújítása, vagy egy élete, egy halála, de ő azt eléri, hogy a művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban dolgozók legyenek végre tisztességgel megfizetve, netán ezentúl megint temérdek tévéjáték készül.
A közös akarat erősebb a kétharmadnál
Budapest új főpolgármestere nem gondolja, hogy az ellenzéknek szüksége lenne egyszemélyi vezetőre. A kormánnyal együttműködésre törekszik, bár szerinte a nyílt konfliktus inkább a Fidesznek ártana, mint az új városvezetésnek – csakhogy a városlakók is megéreznék. Pozsony, Prága és Varsó főpolgármestereivel együtt Karácsony Gergely arra figyelmezteti Brüsszelt, hogy a jelenlegi támogatási rendszer az unió ellenségeit finanszírozza és a barátait figyelmen kívül hagyja.
Orbán Viktor is öregszik
Vészcsengő a Fidesz-kormányzat számára az önkormányzati választások kimenetele – nyilatkozott lapunknak Stumpf István volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter. Bár az elmúlt években kevesebbet foglalkozott a társadalomszerkezet változásaival, most úgy látja, hogy szociális okokból a többség nem akar kormányváltást – lehet azonban, hogy morális értelemben igen. Szerinte ha az érzelmi tiltakozás mellett a szociális tiltakozás is megjelenik, az komolyan veszélyezteti a kormány talpon maradását.
A Boldog-korszak utolsó felvonása
Nagy Szilárd exfideszes kengyeli polgármester vádalkuja révén derült fény Boldog István bizalmi körének pályázati üzelmeire, amelynek büntetőügyét a kormánypárti honatya sem tudja majd megúszni, bár az, hogy a parlamenti Fidesz-frakció elsőre nem szavazta meg az ügyészek és a bírák fizetésemelését, jelzésértékű. Boldog bemártásával Nagy Szilárd megúszta a sikkasztásait egy felfüggesztettel, de a napokban máris újabb feljelentések érkeztek ellene, így neki is érik a letöltendő börtönbüntetés.
Kinyílt a Brexit ajtaja
Az év talán legfontosabb világpolitikai eseménye volt a december 12-re előrehozott brit parlamenti választás: a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok fölényes győzelmet arattak, és ezzel gyakorlatilag eldőlt a Brexit-vita: bő három és fél évvel az erről megrendezett népszavazás után a szigetország távozhat az Európai Unióból. Ez a fejlemény azonban egyúttal időszerűvé tett egy újabb kérdést: mi lesz az Egyesült Királyság jövője – megmarad-e a korona uralma alatt Észak-Írország –, sőt az is felmerül, mi lesz Nagy-Britannia jövője. A skótok nagy része ugyanis inkább elszakadna Londontól, csak hogy visszakerülhessen az EU-ba. Ha Várhelyi Olivérnek egy kis szerencséje van, talán Skóciával folytathat majd csatlakozási tárgyalásokat.
Latin-Amerika zavaros éve
Idén több latin-amerikai országban robbanásig jutott a helyzet, más államokban pedig kurzusváltozásokkal igyekeznek kilábalni a válságból, egyelőre különösebb siker nélkül. Az elmúlt hét évtizedben Európa újjáépült a háborús romokból, számos ázsiai ország az éhínségből és az elmaradottságból az élvonalba lőtte ki magát, az Egyesült Államok és Kanada pedig megőrizte a helyét a vezető gazdasági hatalmak között. Eközben déli szomszédaiknak érdemben nem sikerült kilépniük a szegénység, a kiáltó társadalmi egyenlőtlenség és a politikai instabilitás béklyójából.
Kudarc Madridban
Rajtunk a világ szeme, a gyerekeink nem fogják megérteni, ha nem tudunk a Föld szempontjából tényleg érdemi megállapodásra jutni – figyelmeztette a madridi klímacsúcs résztvevőit az elnöklő Carolina Schmidt chilei környezetvédelmi miniszter. De hiába hosszabbították meg két nappal a rendezvényt, az eredmény rendkívül soványra sikeredett.
ÜNNEPEK ÜNNEPE
Az ajándékozás a génjeinkben van
karácsony minden évben más egy kicsit, miközben ugyanazt várjuk tőle. A marketingszakemberek és a demográfusok már kiszámolták, hogy az idén hárommillió magyar száll majd autóbuszra, vonatra, repülőre, hogy a szeretteivel együtt ünnepeljen. Ezért átlagosan 396 kilométert teszünk meg. A kereskedők becslése szerint az ajándékozásra szánt pénz középértéke 38 ezer forint (csecsemőket is beleszámolva!), ebben az évben a tavalyinál öt százalékkal többet költünk majd, a várakozások szerint akár 1200 milliárd forintot. A környezetvédők annak örülnek, hogy a csomagolópapírból és a fényfüzérekből egyre kevesebb fogy. Egy világcég újrahasznosított flakonokból készülő ajándékcsomagoló kendőket gyárt Indiában, amelyeket nem szabad eldobni, szép ruhakiegészítők lehetnek. Egyre többen pedig betegek és gyermekek melletti önkénteskedéssel küzdenek meg a karácsonyi depresszióval. Mennyi új hír! Miközben az ünnep a humánetológus szerint már nagyon régen ugyanarról szól. Vagy százezer éve.
Megőrzött méltóság
Muszáj beszélni, hogy soha ne felejtsük el, mi történt – ez a 87 éves Lili Keller-Rosenberg hitvallása. Lilin nem fog az idő, tele van vitalitással, megállás nélkül, fáradhatatlanul járja a franciaországi iskolákat, hogy a holokausztról meséljen a fiataloknak a túlélők hitelességével. Az idén november 28-án pedig róla nevezték el a franciaországi Halluin középiskoláját.
Isten nyelve a nevetés
A Kossuth-díjas író, dramaturg hűséges ember. 1955-ben került a Madách Színházba, s azóta is a társulat tagja. Feleségével több mint hatvan éve él szerelemben, és gyerekkora óta Zuglóban lakik. Írt színdarabokat, forgatókönyveket, regényeket, spirituális irodalmat. A most megjelent, Világvége című könyvét – úgy mondja – a benne élő bohóc írta. S noha a cím komor, talán a szerző eddigi legderűsebb könyve.
A teremtés nyolcadik napján
A teremtés nyolcadik napján kezdődik az ember feladata, mindannyiunkké – ahogy Thornton Wilder hasonló című regényében olvashatjuk. És ezért szólhat a karácsony békeüzenete – a hírvivő angyali karok éneke szerint – minden jóakaratú emberhez.
Futballfilozófia
A foci emelte ki a szegénységből, azóta arra tette az életét, hogy tudását és az esélyt, amit kapott, továbbadja a hátrányos helyzetű fiataloknak. Mezei István még Puskás Ferenccel együtt alakította meg a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatottat, amely számtalan nemzetközi sikert tudhat magáénak. Mezei István az elnöke a Farkas István Alapítványnak is, amelynek úgynevezett Grund Programja fiatal hátrányos helyzetű fiúknak ad kitörési lehetőséget, közösséget és a sport élményét.
Nagykorú lett – régóta felnőtt
A Klubrádió a múlt héten nagykorú lett, de már régóta öntudatos felnőttként működik. Szüksége is van a megszerzett tapasztalatokra, mert kemény küzdelmek elé néz a következő időszakban is. Nyilvánvalóan segíti viszont, hogy a hallgatóknak éppúgy, mint a tisztességes újságíró-társadalomnak rá van szüksége.
A nép hangja
Az egész ország röhögött a poénjain. Ha az emberek meg akarták tudni, mi történik valójában itthon és a világban, azt mondták: hallgassuk meg Hofit! Ő a rendszerváltás után is ugyanaz maradt, mint előtte: a kőbányai melós, aki a hatalomból is paródiát csinál. Bohóc volt, és radikálisan szókimondó filozófus, aki már a kilencvenes évek elején megjósolta: az újraéledő Horthy-kultusz és az önmagát istennek képzelő vezér jelentheti az országnak a legnagyobb veszélyt. Félelmetesen aktuális ma is. Hofi Gézát újra meg újra felfedezi az utókor. Tavaly jelent meg a Hofi megmondja című kötet, amely a legjobb idézeteinek gyűjteménye. A Hungarotonnál kiadott lemezeiből készült el a Best of Hofi válogatás, és nemrég került a könyvesboltokba Hofi naplója, amelyből az is kiderül: a komikus remek karikaturista is lehetett volna.
A magyar divatkirálynő titka – I. rész
Divatkirálynő a vasfüggöny mögött címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeum Geraldine házában. A frissen felújított kerti pavilonban és a főépület Rotundájában Simonovics Ildikó divattörténész kutatásai alapján tárul elénk Rotschild Klára élete és szalonjának igaz története. A divat nagyasszonyának egykori műhelyében kollekciói és fotográfiái közt nézelődtünk.
Mit csinál egész évben a Mikulás felesége?
„Finnországban öt és fél millió ember él, és van kétmillió szauna. Nem legenda, hogy a szaunázás a finn társadalmi rendszer alapja, még a karácsony sem képzelhető el nélküle” – kezd bele lelkesen a történetmesélésbe Dr. Halász Levente geográfus, utazó, egyetemi oktató, aki ösztöndíjasként fél évet töltött Finnországban, és azóta is folyamatosan visszajár oda, mert a finn barátok nem hagyják elveszni. A Klubrádió Ötös című műsorában arról faggattam, hogy milyen is a mindennapokban Joulupukki, azaz az igazi Télapó hazája, hogyan ünnepelnek maguk a finnek, és egyáltalán milyen az a finn néplélek, ami ezt a fehér szakállas jótevőt megteremtette.
A laptulajdonos
Létezik egy nyereségesen működő kulturális hetilap. Eltartja a kiadót, a főszerkesztőt, a munkatársat, a küldöncöt, a terjesztőt. A címe: A Lét a Tét. Ára – elvileg – 1 forint. Mondjuk a cím nagyon is igaz, mert egyetlen ember produktuma ez az újság, egy hajléktalan, István készíti és árulja. Amíg veszik, addig van ennivalója. Magánterületen, egy lakókocsiban él, szívességi alapon még áramot is kap.
Az őrült spanyol
A kultúrhistóriában újra és újra találkozunk a mesterséges lény alakjával. Homérosz Iliászában a sánta kovácsisten, Héphaisztosz munkáját aranyból készült, beszélő szolgák segítették. A zsidó legendák agyagból gyúrt Góleme, az alkimisták retortáiban kotyvasztott homunculus, Kempelen furfangos sakkozó törökje, Goethe versében a vizet hordó, majd megbokrosodó varázsseprű – mind a mesterséges lény iránti naiv igényt idézik.
