Nincs alku – Ajánló lapunk 2020. március 12-i számából
A lapunknak adott interjúban a főpolgármester nemcsak azt mondja el, hogy erről miért nem hajlandó tárgyalni, hanem azt is megtudhatjuk tőle, miért utasította el a Demokratikus Koalíciónak azt a javaslatát, hogy Budapest vállalja át a színházak teljes finanszírozását.
A város nem lehet csatatét
Az autóforgalmat mindenképpen csökkenteni kell Budapesten. Hogy milyen eszközökkel, az a városvezetésen múlik – nyilatkozza lapunknak Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója beszélt a hosszú távú terveiről is, amelyek, meglehet, ma még utópisztikusak, de szerinte a megvalósításuk elkerülhetetlen.
Egységfront Karácsony ellen
Vitézy oldalán Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is kiveszi részét a fővárossal és főpolgármesterrel való kormányzati birkózásból. Ő már 2011 óta a fővárosi fejlesztések kormánybiztosa, 2018-tól államtitkár, a BFT jogelődje, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központ egyik első igazgatója. Február elején például a „Tarlós kivezette, Karácsony bevezeti” szlogennel bírálta a városházának a kerékbilincs bevezetésével kapcsolatos előterjesztését, amit Vitézy mindjárt meg is támogatott közlekedésszakmai oldalról.
Még mindig aktuális kívánságok
Meglepődnének az 1848-as márciusi ifjak, ha valami csoda folytán – mondjuk egy időgép segítségével – a 21. század első negyedébe toppannának. Azt kellene tapasztalniuk, hogy egykori követeléseik közül még napjainkban is van olyan, amely aktuális. Bizonyára gyorsan meg is néznék, mit kívánt a magyar nemzet akkor, a forradalom – majd az utána következő szabadságharc – kezdetén. Mindjárt az első a 12 pont közül így szól: „Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Ezt aztán összehasonlíthatnák azzal a listával, amit a Klubrádió hallgatói tavaly állítottak össze, de persze egy év múltán is érvényes. Annak az ötödik pontjában pedig ez szerepel: „Kívánjuk a közmédia pártsemlegességét, függetlenségét, a sajtószabadságot.”
Pikó a szeren
Mondják, sosem lett volna polgármester, ha bármelyik politikai párt cseppnyi győzelmi esélyt lát a VIII. kerületben. De mivel Józsefváros fideszes örökbirtoknak látszott (egy évvel korábban az időközi választáson az ellenzéki jelölt 37 százalékot szerzett), azt mondták, jöjjön egy civil, egy újságíró, momentumos színekben, szolid ellenzéki háttértámogatás mellett. Elképesztő hajrával Pikó András csapata végül is átvitte a lécet. Pikó a legkevésbé sem mondható a NER dédelgetett kedvencének. Karácsony főpolgármester mellett a Fidesz lejárató akcióinak első számú kiszemeltje.
Most nincs víz, csak tátogás
Fél évszázada a 168 Óra című rádióműsor – amelynek szellemi örököse lapunk – egy új hangot és reményt jelentett az akkori médiapiacon. Az alapító főszerkesztő, Ipper Pál fiának újságírói pályája is abban az időben indult. Ipper Péter szakmai életútja – amelyről nemrég mesélt lapunknak – pedig jelképesnek is tekinthető. Bár tele van pozitívumokkal, egyáltalán nem nevezhető sikertörténetnek. De tanulságos.
Ne veszítsd el a valóságot!
A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia, az okosodó eszközök és a virtuális valóság egészen új világot épít fel. Ebben igyekszik eligazítani az olvasót a 168 Óra új rovata, a Jövő idő. Az első részben arról írunk, hogy az online jelenlét sok veszélyforrást tartogat azok számára, akik nem teljesen tudatosan használják a közösségi platformokat. Dr. Zacher Gábor főorvossal beszélgettünk a digitális függőségek kockázatáról, a tudatos online jelenlétről és a fejlődő technológia által befolyásolt jövőképről.
Fantomkonzervgyár a homokon
Költségvetési támogatással, valamint a piarista rend tőkealap-kezelőjének bevonásával épült egy hatalmas élelmiszer-feldolgozó üzemegyüttes Kerekegyháza mellett. A beruházó céget azonban végrehajtás és rengeteg tartozás terheli. A környék termelői kezdetben aggódtak, az élelmiszeripari szakemberek pedig észszerűtlennek tartották az óriásvállalkozást. Csakhogy a működésnek és a súlyos milliárdoknak nem sok nyoma van, az építtetők pedig mélyen hallgatnak.
Az összeszerelők országa
A legutóbbi gazdasági világválság óta nem voltak olyan pesszimisták a hazai vezérigazgatók, mint napjainkban. Csekély vigasz, hogy ez Európában, az Egyesült Államokban vagy Ázsiában sincs másképp – ez derül ki a PwC pénzügyi tanácsadó cég legfrissebb felméréséből. A londoni Capital Economics is helyzetértékelést állított össze a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban várt negatív növekedési hatásokról. Azt valószínűsítik, hogy a koronavírus-járvány átgyűrűző – főleg a beszállítói hálózatokat érintő – hatásai Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban egyaránt 0,2 százalékponttal lassítják a növekedést.
Tobzódás a Fehér Házban
Donald Trump első hivatali éve, megszólalásai, cselekedetei tükrében egyre többen tették fel a kérdést: ép ennek az embernek az agya, hogy ilyeneket mond és tesz? Az elnök kedvenc műfajában, Twitter-bejegyzésben reagált. „Világ életemben két nagy erősségem volt: a szellemi stabilitásom és az, hogy tényleg okos vagyok. Nagyon sikeres üzletemberből lettem kiemelkedő tévésztár, majd első próbálkozásra az Egyesült Államok elnöke. Így nemcsak okosnak vagyok tekinthető, hanem zseninek is. Mégpedig igencsak szilárd zseninek.”
Súlyos kudarc jöhet
A mostani tervszámok szerint Magyarország csaknem négyezer milliárd forinttal kevesebb kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatáshoz juthat az Európai Uniótól az elkövetkező hét évben, mint amennyit a 2007 és 2013 közötti időszakra a Gyurcsány-kormány kiharcolt – mondta Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a 168 Órának adott nyilatkozatában. Az általa lapunk rendelkezésére bocsátott grafikon tanúsága szerint 2007–2013-ban még mintegy 30, 2014 és 2020 között pedig közel 24 milliárd euró kohéziós forráshoz jutott Magyarország. A jövőre kezdődő hétéves ciklusban ez a jelenlegi előterjesztés szerint már csak mintegy 18 milliárd lenne, vagyis a most záruló periódushoz képest 25 százalékos, az azt megelőzőhöz képest pedig 40 százalékos a visszaesés.
Női jogok kvótán túl
A nemzetközi nőnaphoz időzítve tette közzé Brüsszelben az Európai Bizottság a nemek közötti egyenlőség megvalósítása céljából kidolgozott stratégiáját. Ursula von der Leyen, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke az erről tartott sajtótájékoztatón az általa vezetett testület egyik prioritásának nevezte az egyenlőség előmozdítását. A maga részéről valóban nem a levegőbe beszélt, hiszen néhány hónappal ezelőtt a biztosi testületet is úgy állította össze, hogy abban egyensúlyban van a nők és a férfiak száma.
Közvetített kívánságok
A népszerű és sikeres zeneszerző, Szirmai Albert bizonyára nem gondolta, hogy egyik operettjének betétdalával szinte egész népmozgalmat s vele rádiós és televíziós műsorfolyamot indít el. Pedig ez történt. Hét évvel a ma is gyakran játszott és legnépszerűbb alkotásának tekinthető Mágnás Miska bemutatója után, 1923 decemberében mutatták be a Mézeskalács című daljátékát Budapesten. Abban hangzik el egyik fülbemászó kettőse, amelynek refrénje: „Szív küldi szívnek szívesen” (szövegíró: Emőd Tamás). Ez a sor aztán önálló életre kelt, előbb csak mint egy műsorcím a Magyar Rádióban, aztán pedig mint műsorfajta az egész médiában.
Magyarország az Eldorádó
A József Attila Színházban nemrég mutatták be az Eldorádót. Bereményi Géza a kultuszfilmjéből írta meg a színpadi változatot, amelyet Funtek Frigyes rendezett az angyalföldi teátrumban. Funtek a nyolcvanas évek ifjú sztárszínésze volt, az akkori Nemzeti Színházban főszerepek sorát játszotta, ám 1988-ban mégis úgy döntött, elhagyja az országot, és Franciaországba emigrált. Harminckét év után rendezőként tért vissza Budapestre. Azt tervezi, hogy végleg hazatelepül, és szeretne majd itthon színházat alapítani.
Borg: pia, csajok, világcsúcsok rendelésre
Ha kimondom a Borg nevet, a sportrajongók azonnal a hosszú hajú svéd teniszfenoménre gondolnak, aki 1976 és 1980 között zsinórban ötször megnyerte Wimbledonban a férfi egyest. Az a Borg viszont, akiről ez a történet szól, ugyan honfitársa a másiknak, csak nem Björn, hanem Arne a keresztneve, úszó volt, és fél évszázaddal korábban élt, mint a nála is híresebb névrokona.
