Megkavart esélyek – Ajánló lapunk 2019. június 13-i számából
Előbb a Momentum Kerpel-Fronius Gábor személyében, majd a DK jelentette be, hogy a függetlenként elinduló televíziós személyiség, Kálmán Olga mögé sorakozik föl. Ezzel sokszereplőssé vált a korábban lefutottnak tűnő főpolgármesteri előválasztás. Összeállításunkban Tóth Ákos elemzi a kialakult helyzetet, Unyatyinszki György pedig a Momentum jelöltjét kérdezi a terveiről. Kerpel-Fronius Gábor és Tarlós István egykoron ugyanabban a pártban kezdték a politizálást, igaz, a Momentum jelöltje hamarabb távozott az SZDSZ-ből, mint a regnáló főpolgármester. Kerpel-Fronius önmagát nem pusztán a baloldali szavazók, hanem minden változást akaró polgár számára jó jelöltnek tartja, programját pedig a fideszes ellenszélben is megvalósíthatónak érzi. Arra a kérdésünkre, főpolgármesterként mit tenne, ha egy közbeszerzésen egy kormányközeli cég adná a legjobb ajánlatot, azt mondta: ha az jó a városnak, akkor el kell fogadni. Hozzátette: ha ezek az ajánlatok lényegesen jobbak lesznek, mint a fideszes idők alatt, akkor legalább kiderülhetnek a korábbi túlárazások, láthatóvá válik, miként szivattyúzták ki éveken át a közpénzt a budapesti büdzséből.
Emlékezeti ketrecharc
Ami jó ideje sejthető volt, bekövetkezett, Darmanesti, magyarul Dormánfalva önkormányzata román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús sírkertben, ahol többségükben a Monarchia első világháborúban elesett áldozatai nyugszanak, köztük magyarok számosan. Az emlékműállításból fizikai erőszak lett, amelynek következtében diplomáciai ütésváltásba bonyolódott a magyar és a román kormány.
Egy perccel a válság előtt még nem volt válság
A tornádó oldalszele – Szubjektív válságtörténet 2007–2013 címmel jelentette meg a Park Kiadó Király Júlia könyvét, amelyben a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke arról ír, milyen volt a jegybank egyik vezetőjeként átélni a Magyarországot is súlyosan érintő nemzetközi gazdasági válságot, és útmutatót ad ahhoz, hogy jobban megértsük, mi miért, hogyan történt, és melyek a recesszió következményei. Lapunknak adott interjújában azt mondja, bár hangosabban, bár többször, bár keményebben szólalt volna meg a devizahitelezés ellen. Hallgatóinak azt tanítja: ha úgy érzik, hogy feszültség van, vakon szalad a ló, mindent kövessenek el, ami csak telik tőlük, beszéljenek többet, szórjanak homokot a gépezetbe. Szabó Brigitta interjúja.
23. sor 7-8. hely
„Tudtam, hogy megtalál” – mondta Pajcsics József rendőr ezredes, amikor Kurcz Béla, a Magyar Nemzet újságírója telefonon felhívta 1989 májusában a Gyorskocsi utcában, ahol egykor a titkos Nagy Imre-per is zajlott. Akkoriban már hónapok óta írta A 301-es parcella című, nagy figyelmet kiváltó sorozatát, kitaposván a rendszerváltáshoz vezető egyik bekötőutat. Egy lépéssel mindig a Németh-kormány előtt járt, ez biztosította a túlélését. Meg a nyilvánosság. Elnyerte érte a Magyar Újságírók Szövetségének nívódíját, és kitüntette Göncz Árpád köztársasági elnök is. Most, az újratemetés harmincadik évfordulóján ismét megszólaltatta a rendőr ezredest, aki annak idején azt a feladatot kapta, állapítsa meg, hol vannak Nagy Imrének és mártírtársainak a sírjai. Pajcsics József legfrissebb visszaemlékezése következik.
Éghez ragadt
Követem a közéletet, de a politikai narratívák helyett a bibliai igazságokon keresztül igyekszem szemlélődni – mondja a 168 Órának Pajor Tamás dalszerző, költő, prédikátor, akinek a napokban jelent meg a Haladó magyar című dalverskötete. A nyolcvanas évek alternatív zenekarának, a Neuroticnak a frontembere 24 évesen, 1987-ben tért meg (erről szól Xantus János Rocktérítő című filmje), azóta aktív tagja a Hit Gyülekezetének, az Ámen zenekarnak, egy ideje pedig Prédikátor néven is publikál dalokat. Az interjúban bűntudatról, zsidó gyökerekről, „kárról és szemétről”, a rossz szoftver cseréjéről is beszél, valamint arról, hogy mikor jön el a földre Isten országa. Cseri Péter interjúja.
