Már csak a vízum­mentes­ség a cél – Ajánló lapunk 2019. november 7-i számá­ból

Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.

2019. november 6., 17:20

Szerző:

Már csak a vízummentesség a cél

Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.

Betagolt nevelőszülők

A legfrissebb adatok szerint 2018-ban 15 386 gyermek élt nevelőszülőknél, akiknek a száma úgy 5500 fő körül ingadozik. Viszont az látszik, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, s ez, ahogy Ónody-Molnár Dóra riportjából kiderül, nem véletlen: a nevelőszülőknek nemcsak a társadalom előítéleteit és a megalázóan csekély anyagi ellenszolgáltatást kell eltűrniük, hanem a rendszer méltatlan bánásmódját is. 

Repedések a szövetségben

Természetes jelenség, hogy feszültségek keletkeztek az amúgy is tagolt ellenzéki oldal képviselői között, a konfliktusok a rivális pártok között erősödni fognak, és a Fidesz mindent megtesz majd azért, hogy elmélyüljenek az ellentéteik – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.

Lapozzon bele!

Lényeges momentumok

Igazán sikeres „bevándorló”, mondhatnánk a tizenegy éve Újpesten élő momentumos polgármesterről, Déri Tiborról. A harmincnégy éves tanárember az egyesült ellenzék közös polgármesterjelöltjeként indult, s dinamikus kampányával meglepetésre legyőzte a megdönthetetlennek látszó Wintermantel Zsoltot, a Fidesz nyolc éve regnáló polgármesterét.

A választás Orbán Sztálingrádja volt

Lengyel László: Létre kell hozni a Szabad Városok Szövetségét

Felszámolható-e az agresszió kultusza?

Történelmi tapasztalat, hogy az agresszív emberek hírnévre számíthatnak. Szeretjük látni, hogy az egyik legyőzi a másikat, és ezt sok esetben magasztos eszmék sem igazolják. Nehéz kimutatni, hogy az agresszió és a médiaerőszak között ok-okozati összefüggés lenne, és az is kérdéses, hogy a probléma társadalmi méretű-e – mondja Haller József neurobiológus, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszékének vezetője.

Orwell mégsem tévedett

2010 óta a kormány több milliárd forint pályázati pénzt biztosított a településeknek közterületikamera-telepítési célokra. A miskolci önkormányzat is kapva kapott az alkalmon. A város közbiztonságának javítására hivatkozva sebtében hozzá is láttak a megvalósításhoz.

Zavargások a mintaállamban

Rég nem látott kormányellenes tüntetések voltak a minap Azerbajdzsánban. Az ellenzéki pártok aktivistái – a Szabad Európa Rádió szerint mintegy 220-an – az első megmozduláson a politikai foglyok szabadon engedéséért és a kilátásba helyezett megszorító intézkedések ellen tiltakoztak. Nem tartott sokáig az akció, a hatóságok hamarosan feloszlatták a gyűlést, és mintegy hatvan főt előállítottak. Az őrszobán megverték, majd elengedték őket.

A vizsgálat fogságában

Ukrajna nyakig benne van nem csupán az Egyesült Államok és Oroszország bonyolult viszonyában, hanem még az amerikai belpolitikában is, miközben megoldást próbálna keresni a kelet-ukrajnai (krími) helyzetre.

Mit írtok ti?

Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba.

Történelmi királycselek

Nemrég jelent meg Gárdos Péter új regénye: a Királyi játék. Ez a műve is játékfilmnek készült volna eredetileg, ám a megvalósításra egyelőre nincs pénz a filmalapnál. A történet a világhírű magyar tudósról, Kempelen Farkasról és a rejtélyes sakkozógépéről szól. Kultúrtörténeti krimi a felvilágosodás korából, ugyanakkor két zseni barátságának sűrű drámája.

 

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.
Scherer Péter – sokak számára Pepe – veszettül népszerű színész, nemrég kapott Karinthy-gyűrűt. Helyettünk kétbalkezes lúzer, ügyefogyott balek. Szeretünk ezen nevetni. És szeretjük azt is, hogy temérdek csetlés-botlás után gyakran kikecmereg a csávából, ami nekünk közel sem biztos, hogy sikerül.
Karácsony előtt megszületett hat ellenzéki párt választási összefogása. Úgy döntöttek, hogy minden választókerületben közös képviselőjelöltet indítanak, továbbá közös lesz a miniszterelnök-jelöltjük, a listájuk és a programjuk. Fekete-Győr András az ellenzéki összefogásról.
Az ötvenedik héten a hazai COVID-halálozási adatok ismét a harmadik legrosszabb eredményt mutatták az Európai Unióban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint nálunk az elmúlt 14 napon 100 000 lakosra 23,6 halálozás jutott, ennél többet csak Bulgáriából és Szlovéniából jelentettek. Október végén is dobogósak voltunk, ám akkor Belgium és Csehország állt mögöttünk. Ebben a két országban szigorú korlátozásokat vezettek be, így ott csökkent a halálozási arány. Magyarország maradt a sereghajtók között. Az utóbbi napokban számos egészségügyi dolgozóval beszélgettünk a mindennapjaikról. Nem az fáj nekik legjobban, hogy rengeteg a munka, hogy túlterheltek, hogy az idei karácsonyon nem számíthatnak pihenésre. Hanem a tehetetlenség. Az állami titkolózás, a nyilatkozatstop miatt beszélgetőtársaink nevét megváltoztattuk.