Már csak a vízummentesség a cél – Ajánló lapunk 2019. november 7-i számából
Már csak a vízummentesség a cél
Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.
Betagolt nevelőszülők
A legfrissebb adatok szerint 2018-ban 15 386 gyermek élt nevelőszülőknél, akiknek a száma úgy 5500 fő körül ingadozik. Viszont az látszik, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, s ez, ahogy Ónody-Molnár Dóra riportjából kiderül, nem véletlen: a nevelőszülőknek nemcsak a társadalom előítéleteit és a megalázóan csekély anyagi ellenszolgáltatást kell eltűrniük, hanem a rendszer méltatlan bánásmódját is.
Repedések a szövetségben
Természetes jelenség, hogy feszültségek keletkeztek az amúgy is tagolt ellenzéki oldal képviselői között, a konfliktusok a rivális pártok között erősödni fognak, és a Fidesz mindent megtesz majd azért, hogy elmélyüljenek az ellentéteik – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.
Lényeges momentumok
Igazán sikeres „bevándorló”, mondhatnánk a tizenegy éve Újpesten élő momentumos polgármesterről, Déri Tiborról. A harmincnégy éves tanárember az egyesült ellenzék közös polgármesterjelöltjeként indult, s dinamikus kampányával meglepetésre legyőzte a megdönthetetlennek látszó Wintermantel Zsoltot, a Fidesz nyolc éve regnáló polgármesterét.
A választás Orbán Sztálingrádja volt
Lengyel László: Létre kell hozni a Szabad Városok Szövetségét
Felszámolható-e az agresszió kultusza?
Történelmi tapasztalat, hogy az agresszív emberek hírnévre számíthatnak. Szeretjük látni, hogy az egyik legyőzi a másikat, és ezt sok esetben magasztos eszmék sem igazolják. Nehéz kimutatni, hogy az agresszió és a médiaerőszak között ok-okozati összefüggés lenne, és az is kérdéses, hogy a probléma társadalmi méretű-e – mondja Haller József neurobiológus, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszékének vezetője.
Orwell mégsem tévedett
2010 óta a kormány több milliárd forint pályázati pénzt biztosított a településeknek közterületikamera-telepítési célokra. A miskolci önkormányzat is kapva kapott az alkalmon. A város közbiztonságának javítására hivatkozva sebtében hozzá is láttak a megvalósításhoz.
Zavargások a mintaállamban
Rég nem látott kormányellenes tüntetések voltak a minap Azerbajdzsánban. Az ellenzéki pártok aktivistái – a Szabad Európa Rádió szerint mintegy 220-an – az első megmozduláson a politikai foglyok szabadon engedéséért és a kilátásba helyezett megszorító intézkedések ellen tiltakoztak. Nem tartott sokáig az akció, a hatóságok hamarosan feloszlatták a gyűlést, és mintegy hatvan főt előállítottak. Az őrszobán megverték, majd elengedték őket.
A vizsgálat fogságában
Ukrajna nyakig benne van nem csupán az Egyesült Államok és Oroszország bonyolult viszonyában, hanem még az amerikai belpolitikában is, miközben megoldást próbálna keresni a kelet-ukrajnai (krími) helyzetre.
Mit írtok ti?
Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba.
Történelmi királycselek
Nemrég jelent meg Gárdos Péter új regénye: a Királyi játék. Ez a műve is játékfilmnek készült volna eredetileg, ám a megvalósításra egyelőre nincs pénz a filmalapnál. A történet a világhírű magyar tudósról, Kempelen Farkasról és a rejtélyes sakkozógépéről szól. Kultúrtörténeti krimi a felvilágosodás korából, ugyanakkor két zseni barátságának sűrű drámája.
