Kudarcos győzelem – Ajánló lapunk 2019. május 30-i számából
Kudarcos győzelem
Orbán Viktor ismét nagyot nyert, de a magyar miniszterelnök mégis kudarcot szenvedett. A hétvégi EP-választás eredményeként 13 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe a Fidesz–KDNP-pártszövetség – vagyis az irdatlan kampány ellenére Orbánék mindössze eggyel voltak képesek növelni képviselőik számát, és így nem érték el a remélt és elvárt kétharmados sikert –, ugyanakkor a szélsőjobboldali erők általa vizionált nagy előretörése nem valósult meg. Valójában csak annyi történt, hogy az euroszkeptikus frakciók a korábbi 21 százalék helyett most 23 százalékot tudhatnak magukénak. Ugyanakkor valóban várható egyfajta átrendeződés, csak nem olyan, mint amilyenre a magyar miniszterelnök számított: mivel a Néppárt és a szocialisták frakciója közösen sincs többségben, balra, vagyis
a liberálisok és a zöldek között kell újabb szövetségeseket keresni, akik jóval inkább megizmosodtak az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest, mint a szélsőjobboldali erők. Orbán Viktornak nincs jó döntése: ha képviselőit átviszi a szélsőjobbhoz, akkor Magyarország nagyon nehéz helyzetbe kerül az új költségvetési szakaszról szóló tárgyalások során, ha visszakuncsorogja magát a Néppártba, akkor ott a sarokba ültetik. Ugyanakkor legalábbis gondolkodásra kell késztetnie Orbán Viktort annak is, hogy ellenzéke jól érzékelhető belső átrendeződésen megy keresztül – nagyon megerősödött a Dobrev Klárával kampányoló DK, politikai tényező lett a Momentum, az MSZP, a Jobbik és az LMP viszont óriásit bukott. Összeállításunkban Lakner Zoltán és Tóth Ákos a kialakult helyzetet veszi górcső alá, Pungor András a Momentum listavezetőjével, Cseh Katalinnal beszélgetett, Barát József pedig több uniós szakértőt megszólaltatva elemzi, mire számíthatunk most Európában. Nem sok jóra.
Fogságunk naplója
Valahogy megvagyunk címmel jelent meg Vásárhelyi Mária snagovi emlékkönyve, amely a Nagy Imre-csoport titkos fogságának napjait (éveit) az egykori gyermek emlékein átszűrve mutatja be. Nagyék elrablásáról, fogságáról, a gyilkosságokhoz vezető baljós útról a közvélemény annak idején jóformán semmit sem tudott. A vak homályba villant bele sokkoló kíméletlenséggel a kegyetlen ítéletek híre. Privát emlékein túl a mai szemtanú támaszkodhat a korabeli dokumentumokra, a romániai belügy irataira, a magyar és a szovjet kormányszervek instrukcióira. Ez kettős fénytörésben láttatja a történetet. Rendelkezésre állnak a résztvevők magánlevelei, a hatalom által olvasott és megőrzött, lefordított feljegyzései. Nagyék fogságát a diktatúrák szokatlan alapossággal dokumentálták. Aki a snagovi csapatban helyet kapott, a maga esendőségében is a korszak politikai generációjának jobbik énjét reprezentálta. Ahogy Nyugaton néha mondják, az „utolsó munkásforradalom” szereplője volt. Legtöbbjüket már elnyelte a sír, Nagy Imre és Lukács György szobrát eltakarították. A könyv szerzője mégis hisz abban: ez a vita nem zárult le. Buják Attila interjúja.
A túlkapás a Fidesz legfőbb politikája
Kiemelkedő konzervatív gondolkodók fogalmazták meg az Orbán-rendszerrel kapcsolatos nézeteiket a közelmúltban. Gyurgyák János történész A magyar elit elcecíliásodása és más rendszertünetek, valamint Körösényi András és Mándi Tibor politológusok Miért nem vagyunk „új jobboldaliak”? című írásainak – mindkettő a Válasz online-on jelent meg – közös vonása az afeletti csalódottság, hogy az eszméikhez tartozó fogalmakat beszippantotta az Orbán-rendszer. A baloldalitól és a liberálistól eltérő kiindulópontból startoló rendszerkritika megismerése közelebb vihet egymás és az ország megértéséhez. Lakner Zoltán írása.
Forradalom a rákgyógyításban
Egyes kutatók meg vannak győződve arról, hogy hamarosan a fertőző betegségekhez hasonlóan lesz legyőzhető a rák. Akadnak, akik ennél visszafogottabbak ugyan, mégis, igazi forradalomról beszélnek, és vannak, akik egyelőre nem érzékelik a változás szelét. Daganatos megbetegedések gyógyítását új alapokra helyező gyógyszerek, génhibára fókuszáló kezelések, legújabban az immunterápia – sokféle új remény született. Az viszont tény: ma a világ orvostudományának fókuszában az immunterápia áll, amelynek segítségével a korábbinál sokkal több beteg nyer minőségi életéveket. Kun J. Viktória cikke.
Szent Johanna üzenete
Mészáros Blanka színésznő szerint Jeanne d’Archoz mindenkinek van kapcsolódási pontja, ugyanakkor úgy látja, nem érdemes szentet játszania a Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében című Hegymegi-előadásban, a Katona József Színházban. A huszonnyolc éves, Junior Prima-díjas, aki legutóbb Gothár Péter új filmjében forgatott, az emblematikus szerepe kapcsán azt is kérdi, vajon ki tesz szentté kit: mi az orléans-i szüzet, vagy Johanna formál bennünket?
