19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

A vírus helyett az egészségügyet tesztelik – Ajánló lapunk 2020. április 23-i számából

A fertőzöttek számához képest túl sok a halottunk, de egyik adat sem indokolja, hogy az egészségügy kapacitásának 60 százalékát felszabadítsák a fertőzöttek fogadására. Így nyilatkozott lapunknak a járványszakértő orvosból lett későbbi államtitkár, Pusztai Erzsébet. Szerinte a kormányzati adatok ellentmondanak egymásnak.

2020. április 23., 08:17

Szerző:

Bűvészkedés a számokkal

Az ellátórendszerben fokozódik a bizonytalanság és a feszültség. Ezt állapítja meg Kásler Miklós miniszterhez írott levelében a Magyar Orvosi Kamara elnöke majdnem ötvenezer gyógyító képviseletében. Kincses Gyula szerint a járvány körülményei között szükségszerű, hogy átszervezzék az egészségügyet, ám ez az átalakítás most esetleges, ad hoc utasítások alapján zajlik, a célul kitűzött állapot az orvosok számára éppúgy ismeretlen, mint az ahhoz vezető út. A lapunknak nyilatkozó szakemberek mind úgy látják, hogy az eddiginél sokkal nagyobb nyíltságra és kevesebb bombasztikus bejelentésre lenne szükség.

Pánik és hamis biztonságérzet

Kettészakadt az ország. Vannak, akik a potenciális érintettség okán rettegnek a vírustól, és vannak, akik immunisnak vélve magukat hanyagul legyintenek a járványra. Vélhetően sem a pánikkeltés, sem a bagatellizálás nem volt célja az illetékeseknek, amikor elkezdtek részletes adatokat közölni az elhunytakról. Mégis, igencsak szélsőségesre sikeredett a kommunikáció hatása. Ha hallgattak volna, ezúttal nem ők, hanem mi maradtunk volna bölcsebbek. Nem szólva a jogi és a lélektani szempontokról...

Lapozzon bele!

Bírálat és retorzió

Elzárkózik a kormányzat a Horváth Aladárral való egyeztetéstől a leghátrányosabb helyzetű települések ügyében, miután a Magyarországi Roma Parlament elnöke, a Társadalmi Kerekasztal kezdeményezője – lapunknak nyilatkozva – bírálta Orbán Viktort.

Érettségi bármi áron

A középiskolákban gőzerővel készülnek az idei – túlnyomórészt csak szóbeli – érettségire. A kormány ugyanis a május 4-i kezdés mellett döntött. Sokak szerint ez túl korai, még veszélyhelyzet van, sok a bizonytalanság. Ám ez a jelek szerint mit sem számított egészen addig, míg Orbán Viktor be nem jelentette, hogy május 3-ra várható a járvány tetőzése. Érdekes – és fontos – kérdés: most változik valami?

Bűnözők a kibertérben

Ne ringassuk magunkat hamis biztonságérzetbe a karanténban, a bűnözők új módszerekkel és más platformokon támadnak. Jönnek a szájmaszkos csalók, a kamu fertőtlenítők és a kiberlenyúlások. Hogyan változik a bűnözés a járvány idején?

A gyerekek is áldozatok

A járvány szinte mindenhol ott van, felforgatta mindenki életét. A betegség hatásait különösen a gyerekek érezték meg, akik közösségbe egyáltalán nem járhatnak, ráadásul sokuk szocializációja is komoly veszélybe került. Az elveszett barátokat pedig sem az internet, sem a család nem képes pótolni. Duró Zsuzsa gyermekpszichológussal beszélgettünk.

Sántává váló ágazat

Az ingatlanpiac is áldozatul esett a koronavírusnak, a megszokott eladási és bérbeadási tranzakcióknak csupán a töredékét hajtják végre a piacon. Az építőipar egyelőre próbál kitartani, a nagyberuházások többsége még rendes ütemezéssel zajlik, de a munkavállalók egy része ott is utcára kerülhet. Nagy a bizonytalanság, egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy milyen kifutása lehet a válságnak. Eközben a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak vagyonkezelője az éppen kibontakozó krízissel mit sem törődve megvásárolta Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégét.

Humorral a járvány ellen

Az 1918–19-es spanyolnáthajárvány óta nem kellett olyan katasztrófával szembenéznünk, mint a jelenlegi koronavírus-válság. A világ egy része – aki megteheti – otthon van, elkülöníti magát. Karanténban lenni pedig „nem embernek való”, hogy Justin Timberlake-et idézzem. Igaz, ő még hozzátette azt is: gyermeket nevelni ilyenkor szintén nem az. A humor egy cseppet mégis „emberibb” körülményeket biztosít a mostani krízis átvészeléséhez anélkül, hogy begolyóznánk az otthonainkban.

Német kultúrbuksza

Ötven milliárd eurót különítettek el Németországban pusztán arra a célra, hogy a művészeti ágazatot kihúzzák az egész társadalmat és gazdaságot sújtó válságból. A berlini szövetségi kormány és a parlament nagyszabású, átfogó intézkedéscsomagot dolgozott ki a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében, az újjáépítés és újrakezdés előmozdítására, az állampolgárok, a munkahelyek, a vállalkozások megvédésére. Külön figyelemre méltó, hogy a németek a materiális javak előállítása mellett a szellemi élet mozgásban tartását is fontosnak tartják, és bőkezűen kívánják finanszírozni.

Vírus és antiszemitizmus

A tel-avivi egyetem most közzétett éves antiszemitizmus-jelentése szerint a kifejezetten zsidók ellen elkövetett támadások száma világszerte már egyébként is 18 százalékos növekedést mutat az előző esztendőhöz képest, és a világjárvány a gyűlölködés további szításának a veszélyét hordozza magában. Bár az eddigi statisztikákban ez érthető módon még nem tükröződik, az izraeli elemzők szerint a zsidóellenes uszítás megjelenik európai szélsőjobboldali politikusok, ultrakonzervatív amerikai prédikátorok, anticionista értelmiségiek, illetve iráni állami hatósági személyek megnyilvánulásaiban.

Hackerek, kémek, katonák

A koronavírus-járvány világméretű megjelenése óta az álhírek terjesztése még a korábbiaknál is nagyobb helyet foglal el a különféle titkosszolgálatok tevékenységében. Ha hinni lehet a nyugati kémelhárító szerveknek és a médiának, akkor az orosz katonai hírszerzés a koronavírustól függetlenül már régóta élen jár az álhírek gyártásában, azzal a céllal, hogy egy-egy országban befolyásolja a közvéleményt, káoszt idézzen elő. Nem riad vissza az adatbankok meghekkelésétől és merényletek elkövetésétől sem.

Csatavesztés után

Nem sokat tudott róla a világ, de még Amerika sem 2016 előtt, annak ellenére, hogy már negyedszázada kongresszusi honatya volt a parányi Vermont államból. Washingtoni tolvajnyelven „backbencher” (hátsó pados) volt, akinek a politikai fősodorból utcahosszal kilógó felszólalásaira alig figyeltek oda. Bár „független” honatya volt, valójában a demokrata frakcióhoz tartozott.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.