Ajánló lapunk 2020. április 30-i számából
Az persze, amit a magyar értelmiség egy része művel, mely részét ne is nevezzük értelmiségnek, hisz aki a NER-be beáll, az örökre lemond az értelmiségi stallumáról, rémületes és megbocsáthatatlan. De mindez nem teljesen esik egybe azzal a világgal, amiben az emberek a hétköznapi életüket töltik. Rengeteg emberrel lehet normálisan beszélgetni. - mondja Péterfy Gergely író a lapunknak adott interjúban.
Ma kulcskérdés a bizalom
A vírus nem veszi figyelembe az emberi jogokat, vagy azt, hogy mi lenne az ideális politikai berendezkedés vagy ideológia. Szerintem a legnehezebb kihívás még hátravan ennek a válságnak a kezelésében. Ennek ideje akkor jön el, amikor megpróbálunk visszatérni a normalitásba, de a vírus itt-ott még felüti a fejét, kialakulhatnak a fertőzés új hullámai. Ilyen körülmények között csak úgy tudjuk elkerülni a gazdasági összeomlást, ha a szabadságunk egy részét átengedjük az államnak. – A többi között erről fejti ki véleményét Lakos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.
Divatba jön a felelősségvállalás
Fontos témává nőtte ki magát az utóbbi hónapokban a társadalmi felelősségvállalás a hazai közéletben. Arról mégsem lehet szinte semmit tudni, hogy pontosan hány magyar segít bajba jutott embertársain, miután átfogó elemzés az adakozás témakörében eddig nem készült. Gerencsér Balázzsal, az adjukössze.hu kezdeményezést életre hívó NIOK Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.
Otthon, ellátatlanul
A kórházi ágyak „felszabadítása” nyomán hazaküldött emberek, például a krónikus betegek közül sokan kerültek nagyon nehéz helyzetbe. Élnek azonban több ezren az országban, akikről most mindenki elfeledkezett, miközben a járvány alatt folyamatosan romlik az állapotuk, mert nem jutnak hozzá a szükséges egészségügyi kezelésekhez, és a szociális ellátásuk is döcög.
Manipulációs nagyüzem
A manipuláció magasiskolája. Így lehet jellemezni a Pesti úti idősek otthona körüli eseményeket. Legyen bármi az igazság, és bárkié a felelősség, a kormánypárti kommunikáció ezt a történetet megfelelőnek találta a főpolgármester lejáratására.
Az összeomlás stációi
Magyarországnak rossz a híre, hazánk afféle miniatűr világbotrány középpontjában áll. A címlapokon New Yorktól Montevideóig bérelt helyünk van a tragikus meghatalmazási törvény miatt. Ám a civilizációs válság, a Covid–19 és a gazdasági összeomlás a helyi botrányokat meghaladja. Két héttel ezelőtt azt kutattuk, miben hibáztak, miben léptek helyesen a sokkos állapotban vergődő politikai pártok. Van-e fogalmuk, víziójuk a felfordult világról, vagy sötétben botorkálunk? Most azt kutatjuk, mit várhatunk a ránk szakadó gyötrelmes esztendőktől. /Buják Attila
Haza,család, rezsicsökkentés
Orbán 10 - Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével: ez a címe annak a kutatásnak, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung megbízásából készített a Závecz Research. Ez eddig a legátfogóbb felmérés arról, hogyan látják a választók az Orbán-kormányzás erősségeit és gyengéit. Kiderült: még a Fidesz-szavazók is erősen kritikusak, de van, ami mégis ott tartja őket a táborban. Bíró-Nagy Andrással, a kötet felelős kiadójával és szerkesztőjével, a Policy Solutions igazgatójával beszélgettünk.
A túlélésben bíznak a boltosok
A koronavírus nemcsak a hétköznapi emberek mindennapjait forgatta fel, hanem a kereskedelmet is. A legtöbb üzletben ugyan sikerrel birkóztak meg a vásárlók márciusi rohamával, hosszabb távon azonban a vírus érezhető mértékben csökkentette a forgalmat.
A hátsó kapu
Mostanában egyre több szó esik bizonyos „hátsó kapukról”, amelyeket az elektronikai készülékek tervezői kéretlenül csempésznek be azokba az okoskütyükbe, amelyek ma már nélkülözhetetlen részei a mindennapjainknak. Ott figyelnek és fülelnek a telefonokban, az okostévékben, az internetes routerekben, a kamerákban, amelyekkel mondjuk a lakásunkat, a boltjainkat, a bankjainkat próbáljuk megvédeni az illetéktelenektől. Mindhiába.
Javul a CDU imázsa
Ha eltekinthetnénk az emberi tragédiák tömegétől, a társadalmi sokktól és a gazdaság megrendülésétől – miként természetesen ezektől nem tekinthetünk el, hiszen a közélet nem steril laboratórium –, azt mondhatnánk, hogy a legszűkebb értelemben vett pártpolitikai, hatalmi szempontból a legjobbkor jött a német kormánykoalíció vezető pártjának a koronavírus-járvány. Legalábbis úgy tűnik, uralja a helyzetet, és lassan visszaszerzi a népszerűségét.
Macron új korszakot hirdet
Franciaországban a jelenlegi állás szerint május tizenegyedikével oldják fel a szigorúbb karanténszabályokat az ország teljes területén. Ez elsősorban az iskolák megnyitását és az emberek szabad mozgásának újraengedélyezését jelenti, azaz távolról sem a normális élet teljes visszatérését. Az első lépések bejelentése mindenesetre azonnal véget vetett a nagy nemzeti egység – valószínűleg egyébként is illuzórikus – korszakának.
A járvány áldozata a zenei élet
A koronavírus járvány kitörése után külföldön és idehaza is a színházakat és a koncerttermeket zárták be elsőként. A művészeti ágak közül talán a komolyzenét érte a legnagyobb csapás. A nemzetközi zenei élet ugyanis abszolút globalizált, a versenyekre, fesztiválokra a világ minden tájáról érkeznek a muzsikusok, a neves szólisták pedig egyfolytában úton vannak. Most minden leállt egyszerre. Vajon hogyan hat ez a művészekre és a zenei piacra?
