Donáthék momentumai – Ajánló lapunk 2019. május 2-i számából
A mi családunkban nem armageddon, ha bevisznek a rendőrök
Van-e valami sorsszerű abban, hogy Donáth Ferencnek, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, a múlt századi magyar történelem egyik fontos szereplőjének előbb a fia, majd az unokája is politikai pályára lépett? Egyebek mellett ezt a kérdést tettük fel Donáth László evangélikus lelkésznek, az MSZP korábbi parlamenti képviselőjének és lányának, Donáth Annának, a Momentum alelnökének. A páros interjúban megvitattuk, melyikük a radikálisabb, lehet-e egy tisztességes ember tagja bármely pártnak, milyen politikai karriert futhat be Anna, és azt is, milyen mély sebet ejtett az apa nemzedékén a lánya generációja. Aki kérdez: Cseri Péter.
Jurisztokrácia vagy jogrend?
A magyar jogállamiság állapotáról szóló vita, ilyen-olyan köntösben, rendszeresen előtör. Hol egy nagyobb jelentőségű tanulmány, hol egy európai jelentés, hol egy politikus megszólalásához kötődően. Aktualitást most mindennek három, nagyon jelentős megszólalás ad. Ezek egyike Sólyom Lászlóhoz, az Alkotmánybíróság első elnökéhez, volt köztársasági elnökhöz kötődik, aki egy előadásában ezt mondta, nyilvánvaló és meglehetősen keserű iróniával: „Ha mi kihalunk, akkor lesz vége a szocializmusnak. Már nincs sok hátra, nyugodjanak meg.” A másik hasonló fajsúlyú megszólalás Kövér Lászlóé, a Fidesz emblematikus alakjáé, házelnöké, aki egy, a bírói függetlenség napján tartott rendezvény megnyitóján hosszasan értekezett arról, hogy a bíró nem lehet független az államtól, annak nem külső tartozéka, mert „a bírói hatalom maga az államhatalom megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik”. A harmadik megszólaló a nagy szaktekintélynek örvendő alkotmánybíró, Pokol Béla, aki most megjelent kötetében azt állítja: Európában a főhatalom a demokratikusan megválasztott nemzeti törvényhozásoktól a jurisztokrácia, a nemzetközi jogászelit kezébe csúszik. Hasonlóképp Magyarországon is, ahol a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság fölerősítette a jurisztokrácia hatalmát, s így korlátozhatja a többségi akaratot. Összeállításunkban Tóth Ákos számba veszi, hogyan jutottunk el a Sólyom-féle láthatatlan alkotmánytól, a jogállamtól a bírói szerep Kövér László-i meghatározásáig, Pokol Bélával folytatott vitája során pedig Barát József azt is megkérdezi, csorbítja-e egy adott állam önállóságát, ha a strasbourgi bíróság elítéli azért, mert a tranzitzónába érkezőnek nem ad enni. A választ eláruljuk: szerinte csorbítja.
Szeptemberben jöhet a fogorvossztrájk
Összegyűlt az elegendő számú aláírás, ezért ha a kormányzat addig nem tesz lépéseket a finanszírozási hiányosságok rendezéséért, szeptemberben kéthetes sztrájkot tartanak a közfinanszírozott praxisok fogorvosai. Az egészségügyi sztrájk nem magyar sajátosság, az elmúlt években így próbáltak érvényt szerezni a kéréseiknek a francia, az angol, az ausztrál vagy éppen a kenyai orvosok is. A magyar fogorvosok azt szeretnék, ha a kormány megduplázná a fogászati csomagra szánt állami támogatást. Szabó Brigitta írása.
Az igazságnak sokféle arca van
Magyarországon és Franciaországban egyaránt elismert esszéíró, társadalomtudományi kutató Kende Péter, aki az 1956-os forradalom után kényszerült emigrációba. Párizsban letelepedve újrakezdte pályáját, közben azonban soha nem szakadt el a magyar közélettől sem. Gondolkodásának átalakulásairól, folytonos tanulással töltött életének állomásairól szól az Osiris Kiadónál megjelent új kötet, amely az Egy magyar republikánus életútja címet viseli. A Lakner Zoltánnal folytatott beszélgetésében a mának is szóló emlékei mellett szól arról is, hogyan lehetne a jelenlegi Magyarországot kimozdítani traumatikus helyzetéből.
Az elveszett Kosztolányi
Az Osiris Kiadónál jelent meg Arany Zsuzsanna kötete, amely Kosztolányi Dezső egy eddig kevéssé ismert korszakának névtelen újságírói termékeit mutatja be, azét a korszakét, amelyet az író később eltemethetett magában, mindenesetre soha nem beszélt róla. A könyv címe: Pardon. Szénási Sándor írása.
