Ajánló lapunk 2020. május 7-i számából
Az előbbi az a drámai felismerés, hogy harminc évvel a rendszerváltás után miként élhetnek még tízezrek olyan nyomorban, ahol – szavait idézve – mínusz tíz az esély a kilábalásra. A másik a több mint húsz éve egyre sikeresebben felépített, nemzetközi elismerést is kiváltó, oktatásfókuszú, integrációs Van Helyed rendszerének a krízis okozta tetszhalála.
Maszkabál az iskolákban
Aki ezekben a napokban megnéz egy iskolát, különös álarcosbált láthat. Csak itt nem a szemet takarják el, hanem az arcot – biztonsági okokból. Ilyen járvány idején az érettségi. De legalább megtarthatják.
Ugrás a sötétbe
Eszközhiány, áramszegénység, digitális helyett papíralapú oktatás, vissza nem küldött leckék, növekvő leszakadás. Több tízezer, egyes becslések szerint majdnem százezer közoktatásban részt vevő gyerek sorsa ez most a járvány alatt. Ha nem lépünk a vészhelyzet után, akkor komoly bajjal nézhet szembe a társadalom.
Van helyed
A lényeg, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok gyerekei ráléphetnek egy olyan hídra, amelynek az egyik oldalán a sokszor víz és áram nélküli, többnyire túlzsúfolt családi lak, a szegregátumokra jellemző alacsony szintű oktatás, a teljes reménytelenség van, a túloldalán pedig az átlagos, fehér, különösebb hátrányok nélküli emberek világa. Egyedül ide nem juthatnának be.
Elkerülhető a járvány második hulláma
A COVID–19 világjárvány a földgolyón eddig több mint 3 és fél millió embert ért el, több mint 240 ezer a halálos áldozatok száma. A fertőzés azonban robbanásszerű emelkedés előtt áll a világ legszegényebb országaiban, ahol a legrosszabb a közegészségügy állapota, és ahol a nagyvárosi gettókban a társadalmi távolságtartás sem megvalósítható. A WHO magyar főigazgató-helyettesével, Jakab Zsuzsannával beszélgettünk.
Új helyi adók jöhetnek
Előzetes kalkulációk szerint az Orbán-kormány a különböző intézkedéseivel legkevesebb 34 milliárd forintot vehet ki az önkormányzatok zsebéből. A forráselvonás rengeteg települést érint, elsősorban a kis- és közepes méretű városok lesznek az elszenvedői, nyilatkozta a 168 órának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.
Müller Cecília hosszú futása
A szelíd és bizonytalan Cecília, egy jámbor napközis tanító nénire emlékeztet. A bemondott hírek persze szokatlanok. Elhunytak ennyien, élnek még annyian. A Pesti útról bekérettünk tízezer folyóméter dokumentumot. Végül is megfontolt munka folyik. Mindent ki kell vizsgálni, ennek most jött el az ideje. A működés lényege, hogy az információ egyetlen, központosított forrásból csorogjon.
Szent Borbála nem segít
nformációhiány, kevés védőeszköz, felkészületlenség, fejetlenség: ezeket a kifejezéseket hallani legtöbbször a tatabányai Szent Borbála Kórházról, az ottani állapotokról, a járványhelyzetről és kezeléséről. Úgy tűnik, az intézmény elesett a koronavírus elleni harcban.
Nyár az idén is lesz
Az első sokk idején rengetegen mondták le külföldi foglalásukat, de ez a tendencia húsvét után megállt, jelenleg mintegy negyvenezer érvényes foglalást tartanak számon a hazai utazásszervezők. Az idősebbeket talán jobban elgondolkodtatják az óvatosságra intő hírek, míg a fiatalabbakat ezek kevésbé befolyásolják.
Hol a határ?
Össztűz alá került Karácsony Gergely első nagy léptékű, a főváros életét alapjaiban átalakító elképzelése, a komplex forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági tervének elindítása. A főpolgármestert több oldalról támadták a járvány okozta veszélyhelyzet miatt egyébként is feszült politikai légkörben, amikor a kormány szinte mindennap konfrontálódik a városházával.
Meddig marad kék az ég
Azáltal, hogy Kína egyre inkább kezd kilábalni a járványból, a bevezetett korlátozások hamarosan okafogyottá válhatnak. A vírus lecsengése után a politikai vezetés számára a prioritás a gazdaság gyors helyreállítása lesz, és a környezetszennyezés visszaszorítását vélhetőleg az aktuális gazdasági helyzethez, a gyakorlati szükségletekhez lesz kénytelen igazítani.
Ajtónyitás, résnyire
Az öreg kontinens legtöbb országa óvatosan próbálkozik az élet újraindításával, abban a reményben, hogy nem szabadul el a pokol, és a fertőzések számának várható újbóli növekedését az egészségügyi ellátórendszer képes lesz kezelni. Az országok zömében szakaszokra osztják a lazító intézkedéseket, és az egyes fázisok között többnyire ki akarják várni a kéthetes lappangási időt, hogy felmérhessék, mennyire tartható ellenőrzés alatt a helyzet. Alább olvashatják áttekintésünket a környező országok – egyébként korántsem kőbe vésett – ütemterveiről, ahogyan azok lapzártánkkor kinéztek.
Valódi ünnep – a hatalom szolgálatában
Tény, hogy a II. világháborúban a Szovjetunió szenvedte el a legnagyobb veszteségeket és tette a legtöbbet a győzelemért. Az is tény, hogy a győzelem napja – a nácik felett 75 éve aratott diadal – mindig is ideológiai fegyvert jelentett a moszkvai vezetésnek. Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-szakértővel nemcsak erről, hanem Putyin elnök kilátásairól is beszélgettünk.
Vírusok a Nibiruról
Ha azonban sem az amerikaiak, sem a kínaiak nem tehetnek a járványt kirobbantó koronavírus rohamos elterjedéséről, akkor ki szabadította a COVID–19-et a világra? Sokan hivatkoznak az orosz származású amerikai újságíró (nem tudós!) Zecharia Sitchin teóriájára, miszerint naprendszerünkben létezik egy tizedik, egy Nibiru nevű bolygó (egyesek mesterséges égitestnek vélik), amely ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és 3600 évenként kerüli azt meg.
Az empátia fotográfiái
A 38. Magyar Sajtófotó-pályázat egyik szervezője, Bánkuti András fotográfus említi, hogy a zsűri az idén 267 pályázó több mint 6000 képéből válogatta ki a legjobbakat. Bánkuti állítja, a magyar sajtófotó Közép-Európában messze a legjobb, és az egész világon elismert. Köszönhető ez annak is, hogy a szociálisan érzékeny dokumentarista irányzatnak a harmincas évek óta komoly hagyománya van nálunk.
Természetes vész
Forgács Péter médiaművész szerint olyan technikai paradigmaváltások jellemezték az elmúlt évtizedeket, amelyek világképi, képkészítési, képmanipulációs újdonságokkal megspékelve a médiaművész egész kategóriáját felülírták. Az idén hetvenéves alkotó, akit a krakkói filmfesztivál Sárkányok Sárkánya elnevezésű életműdíjával ismernek el, úgy látja, a szavai mindig kevesebbek lesznek, mint a művei. Forgács a lapunknak a koronavírus-járvány miatt telefonon adott interjúban elmondta: mindegy, hogy ki csinálja a fotó- és filmgyűjtést, csak csinálja.
Kapzsi vevők, diszkrét galériák
Ha észrevettem volna, hogy a hamisító kihagyta a „c”-t a szignóból, és Pollock helyett „Pollok” jegyzi a képet, nyilván nem adtam volna érte 280 000 dollárt – mondta a bíróság előtt Ann Freedman. A Knoedler, hajdan a világ egyik legtekintélyesebb galériájának vezetője másfél évtized alatt több mint negyven hamis képet adott el neves gyűjtőknek, mintegy nyolcvanmillió dollárral könnyítve a pénztárcájukon .
Idilli gyerekkor, történelmi traumákkal
A Kurázsi mama szünetében kopogtattam Törőcsik Mari öltözőjének ajtaján 1980-ban a győri Kisfaludy Színházban. Bemutatkoztam, átadtam a gyerekeinek szánt édességet, gratuláltam, adtam-kaptam két puszit (koronavírusnak még híre-hamva sem volt). Azóta szinte nem volt olyan találkozásunk, amikor ne beszélt volna az édesanyjáról, a családjáról, a szülőhelyéről (ahol egykori pajtásait is megismerhettem), velemi otthonukról.
