19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Ajánló lapunk 2020. május 7-i számából

Bódis Kriszta író, filmrendező, az ózdi Hétes telepen működő Van Helyed Alapítvány létrehozója, mindenese. Két nagy sokkot kellett megélnie, egyet a közelmúltban, egyet most.

2020. május 6., 17:49

Szerző:

Az előbbi az a drámai felismerés, hogy harminc évvel a rendszerváltás után miként élhetnek még tízezrek olyan nyomorban, ahol – szavait idézve – mínusz tíz az esély a kilábalásra. A másik a több mint húsz éve egyre sikeresebben felépített, nemzetközi elismerést is kiváltó, oktatásfókuszú, integrációs Van Helyed rendszerének a krízis okozta tetszhalála.  

Maszkabál az iskolákban

Aki ezekben a napokban megnéz egy iskolát, különös álarcosbált láthat. Csak itt nem a szemet takarják el, hanem az arcot – biztonsági okokból. Ilyen járvány idején az érettségi. De legalább megtarthatják.

Ugrás a sötétbe                              

Eszközhiány, áramszegénység, digitális helyett papíralapú oktatás, vissza nem küldött leckék, növekvő leszakadás. Több tízezer, egyes becslések szerint majdnem százezer közoktatásban részt vevő gyerek sorsa ez most a járvány alatt. Ha nem lépünk a vészhelyzet után, akkor komoly bajjal nézhet szembe a társadalom.  

Lapozzon bele!

Van helyed                       

A lényeg, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány családok gyerekei ráléphetnek egy olyan hídra, amelynek az egyik oldalán a sokszor víz és áram nélküli, többnyire túlzsúfolt családi lak, a szegregátumokra jellemző alacsony szintű oktatás, a teljes reménytelenség van, a túloldalán pedig az átlagos, fehér, különösebb hátrányok nélküli emberek világa. Egyedül ide nem juthatnának be.

Elkerülhető a járvány második hulláma                             

A COVID–19 világjárvány a földgolyón eddig több mint 3 és fél millió embert ért el, több mint 240 ezer a halálos áldozatok száma. A fertőzés azonban robbanásszerű emelkedés előtt áll a világ legszegényebb országaiban, ahol a legrosszabb a közegészségügy állapota, és ahol a nagyvárosi gettókban a társadalmi távolságtartás sem megvalósítható.  A WHO magyar főigazgató-helyettesével, Jakab Zsuzsannával beszélgettünk.  

Új helyi adók jöhetnek                               

Előzetes kalkulációk szerint az Orbán-kormány a különböző intézkedéseivel legkevesebb 34 milliárd forintot vehet ki az önkormányzatok zsebéből. A forráselvonás rengeteg települést érint, elsősorban a kis- és közepes méretű városok lesznek az elszenvedői, nyilatkozta a 168 órának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.  

Müller Cecília hosszú futása                    

A szelíd és bizonytalan Cecília, egy jámbor napközis tanító nénire emlékeztet. A bemondott hírek persze szokatlanok. Elhunytak ennyien, élnek még annyian. A Pesti útról bekérettünk tízezer folyóméter dokumentumot. Végül is megfontolt munka folyik. Mindent ki kell vizsgálni, ennek most jött el az ideje. A működés lényege, hogy az információ egyetlen, központosított forrásból csorogjon. 

Szent Borbála nem segít                            

nformációhiány, kevés védőeszköz, felkészületlenség, fejetlenség: ezeket a kifejezéseket hallani legtöbbször a tatabányai Szent Borbála Kórházról, az ottani állapotokról, a járványhelyzetről és kezeléséről. Úgy tűnik, az intézmény elesett a koronavírus elleni harcban.  

Nyár az idén is lesz                                       

Az első sokk idején rengetegen mondták le külföldi foglalásukat, de ez a tendencia húsvét után megállt, jelenleg mintegy negyvenezer érvényes foglalást tartanak számon a hazai utazásszervezők. Az idősebbeket talán jobban elgondolkodtatják az óvatosságra intő hírek, míg a fiatalabbakat ezek kevésbé befolyásolják.

Hol a határ?                                    

Össztűz alá került Karácsony Gergely első nagy léptékű, a főváros életét alapjaiban átalakító elképzelése, a komplex forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági tervének elindítása. A főpolgármestert több oldalról támadták a járvány okozta veszélyhelyzet miatt egyébként is feszült politikai légkörben, amikor a kormány szinte mindennap konfrontálódik a városházával.  

Meddig marad kék az ég                                           

Azáltal, hogy Kína egyre inkább kezd kilábalni a járványból, a bevezetett korlátozások hamarosan okafogyottá válhatnak. A vírus lecsengése után a politikai vezetés számára a prioritás a gazdaság gyors helyreállítása lesz, és a környezetszennyezés visszaszorítását vélhetőleg az aktuális gazdasági helyzethez, a gyakorlati szükségletekhez lesz kénytelen igazítani.  

Ajtónyitás, résnyire                                  

Az öreg kontinens legtöbb országa óvatosan próbálkozik az élet újraindításával, abban a reményben, hogy nem szabadul el a pokol, és a fertőzések számának várható újbóli növekedését az egészségügyi ellátórendszer képes lesz kezelni. Az országok zömében szakaszokra osztják a lazító intézkedéseket, és az egyes fázisok között többnyire ki akarják várni a kéthetes lappangási időt, hogy felmérhessék, mennyire tartható ellenőrzés alatt a helyzet. Alább olvashatják áttekintésünket a környező országok – egyébként korántsem kőbe vésett – ütemterveiről, ahogyan azok lapzártánkkor kinéztek.

Valódi ünnep – a hatalom szolgálatában                           

Tény, hogy a II. világháborúban a Szovjetunió szenvedte el a legnagyobb veszteségeket és tette a legtöbbet a győzelemért. Az is tény, hogy a győzelem napja – a nácik felett 75 éve aratott diadal – mindig is ideológiai fegyvert jelentett a moszkvai vezetésnek. Sz. Bíró Zoltán történésszel, Oroszország-szakértővel nemcsak erről, hanem Putyin elnök kilátásairól is beszélgettünk.  

Vírusok a Nibiruról                       

Ha azonban sem az amerikaiak, sem a kínaiak nem tehetnek a járványt kirobbantó koronavírus rohamos elterjedéséről, akkor ki szabadította a COVID–19-et a világra? Sokan hivatkoznak az orosz származású amerikai újságíró (nem tudós!) Zecharia Sitchin teóriájára, miszerint naprendszerünkben létezik egy tizedik, egy Nibiru nevű bolygó (egyesek mesterséges égitestnek vélik), amely ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, és 3600 évenként kerüli azt meg.  

Az empátia fotográfiái                                               

A 38. Magyar Sajtófotó-pályázat egyik szervezője, Bánkuti András fotográfus említi, hogy a zsűri az idén 267 pályázó több mint 6000 képéből válogatta ki a legjobbakat. Bánkuti állítja, a magyar sajtófotó Közép-Európában messze a legjobb, és az egész világon elismert. Köszönhető ez annak is, hogy a szociálisan érzékeny dokumentarista irányzatnak a harmincas évek óta komoly hagyománya van nálunk.  

Természetes vész

Forgács Péter médiaművész szerint olyan technikai paradigmaváltások jellemezték az elmúlt évtizedeket, amelyek világképi, képkészítési, képmanipulációs újdonságokkal megspékelve a médiaművész egész kategóriáját felülírták. Az idén hetvenéves alkotó, akit a krakkói filmfesztivál Sárkányok Sárkánya elnevezésű életműdíjával ismernek el, úgy látja, a szavai mindig kevesebbek lesznek, mint a művei. Forgács a lapunknak a koronavírus-járvány miatt telefonon adott interjúban elmondta: mindegy, hogy ki csinálja a fotó- és filmgyűjtést, csak csinálja.

Kapzsi vevők, diszkrét galériák                               

Ha észrevettem volna, hogy a hamisító kihagyta a „c”-t a szignóból, és Pollock helyett „Pollok” jegyzi a képet, nyilván nem adtam volna érte 280 000 dollárt – mondta a bíróság előtt Ann Freedman. A Knoedler, hajdan a világ egyik legtekintélyesebb galériájának vezetője másfél évtized alatt több mint negyven hamis képet adott el neves gyűjtőknek, mintegy nyolcvanmillió dollárral könnyítve a pénztárcájukon .

Idilli gyerekkor, történelmi traumákkal                             

A Kurázsi mama szünetében kopogtattam Törőcsik Mari öltözőjének ajtaján 1980-ban a győri Kisfaludy Színházban. Bemutatkoztam, átadtam a gyerekeinek szánt édességet, gratuláltam, adtam-kaptam két puszit (koronavírusnak még híre-hamva sem volt). Azóta szinte nem volt olyan találkozásunk, amikor ne beszélt volna az édesanyjáról, a családjáról, a szülőhelyéről (ahol egykori pajtásait is megismerhettem), velemi  otthonukról.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.