2018/28 Le is út, fel is út

Simicska Lajos kapitulációja nemhogy nem rengeti meg az Orbán Viktor kezében lévő „nemzeti nagytőkési” rendszert, éppen most jön létre a kormányfő által szükségesnek tartott működési modell.

2018. július 11., 10:09

Szerző:

Cserkészek és romák: tábor csak a mieinknek

A Magyar Cserkészszövetség mondvacsinált indokokkal elutasította egy borsodi roma fiatalokból álló cserkészcsapat megalakulását. Még a cserkész név használatát is megtagadták tőlük. Minden egy cserkésztáborral kezdődött, amelynek kapcsán rövid úton kiderült: a borsodi roma fiatalok „se származásuk, se hitük alapján nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé”.

Oligarchaátrendeződés

Simicska Lajos kapitulációja nemhogy nem rengeti meg az Orbán Viktor kezében lévő „nemzeti nagytőkési” rendszert, éppen most jön létre a kormányfő által szükségesnek tartott működési modell. Az, amelyben nemcsak minden és mindenki egyedül tőle függ, de neki is adózik. Persze közpénzmilliárdokból.

Lapozzon bele!

Trump tervei és a magyar autóipar: dől a dominó?

Egyelőre fenyegetések, ígérgetések, elszórt intézkedések formájában testesül meg az a kereskedelmi vita, amelyet Donald Trump amerikai elnök robbantott ki, mondván: meg akarja védeni az amerikai cégeket az országba áramló olcsó importtermékektől. Ha az USA valóban egyre szélesebb körben vezet be védővámokat, és ezekre Kína és az EU is szankciókkal válaszol, akkor ez az egész világkereskedelemre kihat, és súlyos következményekkel járhat. Az, hogy Amerika sérül, biztos. És Magyarország is, amely a világgazdaságnak legjobban kitett államok rangsorában a negyedik helyen áll. 2016-os adatok szerint a három autógyár, az Audi, a Mercedes és a Suzuki, valamint az alkatrészgyártás a magyar GDP öt százalékát jelenti. Ha csak egy napra leállna e körben a termelés, azzal csaknem ötmilliárd forint esne ki a magyar GDP-ből. Ráadásul a járműipart hálószerűen szövik át az üzleti kapcsolatok. Ha egy autógyárral baj van, azt megérzi a műanyagipar, a textil- és a fémipar, vagyis a beszállítói kör is. A győri Audi azonban nem fél, sőt újításokban gondolkodik. A cég az elmúlt 25 évben nyolcmilliárd eurót hozott a városba, és nemcsak munkahelyeket teremtett, az oktatásba fektetett be, de a balett, a komolyzene és a kézilabda szerelmesei is hálásak lehetnek a szponzornak. Hasonló a helyzet Kecskeméten. A Mercedes június elején jelentette be, hogy leteszik a második gyár alapkövét is, ami újabb 2500 munkahelyet hoz a környéknek.

Európa orbanizálódik

A gyűlöletbeszéd dehumanizál. Magát a gyűlölködőt is kiforgatja emberségéből, nem csak azt, akit támad. A gyűlölethez gyakran nem elég egy céltábla: ahol a menekültellenes közbeszéd megerősödik, ott talajra talál az iszlamofóbia, az antiszemitizmus és a cigányellenesség is, és mindez hatalomtechnikai eszközzé válik. Ezekben a tételekben egyetértett a CEU és a Rafto Alapítvány gyűlöletbeszédről szóló, háromnapos konferenciájának több mint harminc résztvevője. Közülük lapunk a CEU szociológia tanszékének docensétől, az izraeli Daniel Monterescutól kért interjút.

Volt egyszer egy Sztehlo-köztársaság

Azt mondják, a személyisége olyan volt, mintha kisütött volna a nap – Laborczi Dóra, a Sztehlo Gáborról szóló kötet szerkesztője beszél múltról és jelenről, Istenről és arról, hogy voltak olyan nácik is, akik zsidó gyerekeket mentettek.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.