2018/15 Kiütés

134 Fidesz–KDNP-s mandátum, 25 parlamenti hely a Jobbiknak, húsz az MSZP–Párbeszédnek, kilenc DK-s képviselő, nyolc LMP-s parlamenti politikus, egy független, egy együttös és egy német nemzetiségi képviselő – nem árt ismerkedni a sorrendben harmadik fideszes kétharmad fémjelezte választás parlamenti térképével.

2018. április 11., 10:25

Szerző:

A 168 Óra a választás hosszúra nyúlt éjszakáján ott volt a pártok eredményváróin, láttuk például, hogy a Bálnában kizárólag a kommunikációs szempontból kiképzett fideszes zsoldossereg merítkezett meg az újságíróknak fenntartott karanténban. A Jobbiknál elmaradt „a pártkivonulás”, az azóta a mandátumáról és az elnökségről is lemondó Vona Gábor csak azt mantrázta, továbbra is a Jobbik „a legerősebb ellenzéki párt”. A DK jól választott helyszínt: a bázisul szolgáló romkocsma egy középpártnak szűk lenne. A szocialistáknál már a csúfos eredmények beérkezte előtt a következő tisztújításon járatták az agyukat, az LMP eredményváróján pedig az volt a fő téma, hogy a liberális értelmiség biztosan a zöldpárt nyakába varrja majd az ellenzék bukását. Ez is történt. Összeállításunkban a riportok mellett a választási eredményeket is elemezzük, megnevezzük a legjobban szereplő politikusokat, és megmutatjuk, miként akadályozhatták volna meg az ellenzéki pártok a Fidesz kétharmadát. „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – idézi a Megáll az idő híres kezdőmondatát elemzésében Lakner Zoltán, de szerinte így már nem lehet élni. Valami mást kell kitalálni. Összeállítás a 168 Órában.

Lapozzon bele!

Biciklikkel a versenyautó ellen

Én az üzleti életben szocializálódtam, ott nem lehet ennyi bukás után ugyanazt a tevékenységet folytatni. Számomra felfoghatatlan, miként lehet ennyi ideig ugyanazzal próbálkozni, miközben a választók visszajelzik, hogy az nem jó – nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, akit az ellenzék helyzetén túl arról is kérdeztünk, látja-e a gazdasági fordulat esélyét.Ónody-Molnár Dóra interjúja.

Fantasztikus ellenzéki siker!

Rengeteg okuk van ünnepelni az ellenzéki pártoknak és mozgalmaknak. 2018. április 8-án mindenki elérte, amit akart. Ceglédi Zoltán számba veszi, hogy valójában melyiküknek mi volt a célja.

A szabadság kockázatai

Tolsztoj művéből, az Anna Kareninából Nagy András író készített színpadi átiratot, amelyet legutóbb huszonöt éve játszottak budapesti színpadon. Most Telihay Péter rendezésében újra látható a legendás történet a József Attila Színházban. Az előadás azzal is szembesít minket, vajon hajlandók vagyunk-e küzdeni, kockázatot vállalni a szabadságunkért, vagy beletörődünk abba, hogy mások irányítsák az életünket.

Magyarország 3,7 millió játékos hazája

Szakértők szerint 2017-ben 3,7 millió ember játszott valamilyen típusú videojátékkal hazánkban, ez a 18 és 65 év közötti népesség 58 százaléka. A piac mérete – beleszámítva a videojáték-vásárlást, a hardvervásárlást és az in-game költést – pedig meghaladta az évi 28 milliárd forintos forgalmat. Az utánpótlás is biztosítva van: a gyerekek több mint fele már most is játszik valamilyen típusú videojátékkal. Részletek a 168 Órában.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.