2018/09 A harag napja
Soha többé ne lássam!
Másodfokon, megismételt eljárásban kilenc év börtönbüntetésre és a foglalkozásától való végleges eltiltásra ítélte a bíróság B. Krisztián orvos-kórházigazgatót, aki lúggal öntötte le egykori kedvesének nemi szervét. De még jön a harmadfok. Renner Erika, az áldozat megnyílt a tárgyalássorozatot végigkísérő kollégánknak, Herczeg Szonjának: megrázó vallomás a gyalázatot követő életről, a gyakran reménytelennek tűnő küzdelemről, a mindennapokról.
A harag napja
Bombameglepetés született vasárnap a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson: az összellenzéki támogatással induló független Márki-Zay Péter 15 százalékot (57–42) vert a fideszes jelöltre, Hegedűs Zoltán alpolgármesterre. Elemzésében Lakner Zoltán sorra veszi, milyen okok vezethettek a földcsuszamlásszerű eredményhez, amit a hivatalos közvélemény-kutatási adatok semmilyen formában sem jeleztek előre. Lakner felhívja a figyelmet arra, hogy bár az okok jó részét szabad szemmel is azonosíthatjuk, konkrét kutatások híján nem tudjuk megbecsülni, ezek pontosan milyen súllyal szerepelhettek a választói döntésben, minek volt valódi relevanciája. Figyelemre méltó a kiugróan magas részvételi arány: 2014-hez képest Hódmezővásárhelyen váratlanul színre lépett nyolcezer olyan polgár, akik most a Fidesz ellen voksoltak, ez pedig nagyságrendileg akkora változás, mintha országos szinten hirtelen előkerülne másfél millió új szavazó. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója lapunknak kifejtette, hogy a hódmezővásárhelyi választás rácáfolt két politikai toposzra: a Fidesz brutális előnyére és a választási apátiára. „Úgy tűnik, nőtt a választói látencia, az ellenzéki oldalon sokan félnek elmondani a pártpreferenciájukat. Korábban ezt nem tapasztaltuk. 2014 előtt, ha betápláltuk a közvélemény-kutatási adatokat a mandátumkalkulátorunkba, a választási eredményhez közeli adat jött ki.” Krekó szerint ezúttal a düh és harag volt az ellenzéki siker meghatározó eleme. Az elemző beszélt Hódmezővásárhely legfőbb tanulságáról is: ha az ellenzéki pártok áprilisban nyerni akarnak, koordinálniuk kell. Összeállítás a 168 Órában.
A bosszú forradalma
Egyelőre nem tudni, milyen háttéralkuk zajlottak Kalocsán a Fidesszel, de tény, hogy az ellenzéki városvezetés visszahívta bizottsági posztjairól, és megfosztotta közalkalmazotti jogviszonyától egyik frakciótagjukat, dr. Angeli Gabriellát, az MSZP–Párbeszéd országgyűlési képviselőjelöltjét. Ő volt az, aki nyilvánosságrahozta az OLAF kalocsai közvilágítás-korszerűsítésselkapcsolatos jelentését. Rajnai Attila írása.
Nem talicskázzák ki a profitot
Hogy egyes kereskedelmi értékesítési csatornák felfutnak, mások lejtmenetbe váltanak, nem szokatlan: erről szól a változó fogyasztói igény, a piaci verseny. Korábban a bevásárlóközpontok vagy a hipermarketek forgatták fel az erőviszonyokat, majd a webkereskedelem, most meg a diszkontélelmiszer-üzletláncok megjelenése hozott új helyzetet. Annak, hogy az ágazat teljesítményét meghaladva nőnek a bérek és az üzletek valósággal versengenek a dolgozókért, több oka is van: a gazdasági növekedés, a társadalom elöregedése, de főként a magyar munkaerő külföldre vándorlása. Krónikus munkaerőhiány van.
Jönnek a c-sek!
Megjósolhatatlan, hogy bő tíz év távlatából föl lehet-e tárni, milyen elképesztő igazságtalanság érte azokat a roma gyerekeket, akiket annak idején balsorsuk a sződi iskolába vetett. A mára már családos, húszas-harmincas éveikben járó emberek máig el-elcsukló hangon beszélnek a velük történtekről. Elmondják: sehova sem akarják felvenni őket, hiszen még a gépeken, a szalag mellett is kell tudni olvasni. Kártalanítást követelnek tönkrement életükért. Per újratöltve. Ónody-Molnár Dóra riportja.