2017/49 Talpra állunk

Egymillió dollár. Ennyit oszt ketté és bíz civilekre két vidéki régióban a Soros György által létrehozott, magánvagyonából működő s abból karitatív támogatásokat nyújtó Nyílt Társadalom Alapítvány.

2017. december 6., 14:53

Szerző:

Titokzatos postai milliárdok

Nehezen adta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mennyi állami támogatást juttatott a kormány a Magyar Postának 2016-ban „egyetemes postai szolgáltatások méltánytalan többletterhének megtérítése” címen az idei költségvetés terhére. Végül kiderült: a posta 4,5 milliárdot kért. Hogy mire? Az titok. De azért utánajártunk. Viszont az tény, hogy a bőkezű állami támogatás ellenére az idei karácsonyi rohamot a posta csomagfeladási limit bevezetésével akarja kezelni.

 

Lapozzon bele!

Fegyverük az emberség

Egymillió dollár. Ennyit oszt ketté és bíz civilekre két vidéki régióban a Soros György által létrehozott, magánvagyonából működő s abból karitatív támogatásokat nyújtó Nyílt Társadalom Alapítvány. Az összeget egy pécsi és egy debreceni szervezet használhatja fel: a kisebb részt saját infrastruktúrájuk, közösségi központjaik kiépítésére, a nagyobb részt pedig kis közösségek, induló szervezetek és társadalmi projektek támogatására. Miközben Orbán Viktor kampányirodákat vizionált, a 168 Óra meglátogatta az egyik koordinátorszervezetet, s leleplezte a pécsi „Soros-katonákat”. Nem érzékeltük, hogy a kormánypropaganda által démonként lefestett milliárdos háborúra készülne, és nem találtunk nemzetbiztonsági kockázatot abban sem, hogy az általa támogatott civilek segítenének a rászoruló falusi idős embereknek kórházba eljutni, vagy hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeket támogatnak, hogy kitörjenek a szegénységből. Iványi Gábor metodista lelkész gyalázatosnak és ördöginek tartja a kormány Soros-ellenes kampányát, és főiskolai professzortársaival közösen azzal igyekeznek megvédeni a filantrópot, hogy Nobel-békedíjra jelölték. Iványi szerint nem szabad tétlennek maradni, minden eszközzel közvetíteni kell a hatalom felé a valóságot, a civil világ kritikáját. Ahogy a 168 Órának adott interjújában fogalmaz: „El kell mondani, hogy ami itt történik, az bűn, az szégyellni való dolog! Nem kell félni tőlük, mert megölhetnek, de nem árthatnak nekünk.”

 

Magyarország az utálatrekorder

Az amerikai Pew Kutatóintézet adatai szerint a muszlimokról a legtöbb negatív vélemény a közép- és a dél-európai államokban alakult ki. A rossz vélemények csúcstartója Magyarország, ahol a megkérdezetteknek 72 százalékának volt elítélő a véleménye. Eközben hazánkban lehet a válaszadóknak a legkevesebb személyes tapasztalatuk, mivel csak a lakosság 0,4 százaléka muszlim. Részletek a 168 Órában.

 

Lázár Lázár ellen

Mindvégig tagadott s abban bízott Izsák fideszes polgármestere, Mondok József, hogy politikai kapcsolatrendszere megóvja a vendégháznak épült, de sajátjaként használt vadászház ügyében. Elszámította magát – elengedték a kezét. Rajnai Attila riportja.

 

Mindig mástól várjuk a megoldást

Harmincezer előfizetővel a magyar médiapiacon már megkerülhetetlen tényező lehetünk – mondja Dudás Gergely, az Index volt főszerkesztője, aki a Politis.hu-ra, egy új internetes újságra gyűjt előfizetőket egy közösségi finanszírozást segítő oldalon. Dudás szerint a mai magyar média sokszor nem tud túllépni a politikusok diktálta témákon. Interjú.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.