Várossorsok

Emlékeznek még gyermekkoruk élményére, amikor elcsendesedett a ház, és leemelhették végre a könyvespolcról a Tolnai-féle világtörténet valamelyik kötetét? Fel tudják idézni a könyv történelmi nagyságokat, csatajeleneteket ábrázoló illusztrációit, régi városképeket és a történelem nagyjait bemutató acélmetszeteit? Nos, ugyanez az érzés keríti hatalmába az embert az Athenaeum Kiadó „hetvenes” sorozatának új darabját, a Hetven történelmi várost kézbe véve. Szerzői egyszerű receptet választottak. Nem tesznek mást, mint néhány fontos szempont alapján bemutatnak hetven rég eltűnt vagy ma is virágzó várost, gondosan kimazsolázva azokat, amelyeknek valamilyen sajátos okból kulcsszerep jutott az emberiség fejlődéstörténetében.

Minden megtalálható benne az időszámításunk előtt 3000-ben alapított Uruktól a kötetet záró Sanghajig, amit a városokról tudni kell, pontosabban: illik. Magyarázatot kap a laikus arra, miért jöttek létre a nomád életmód feladásával az első ilyen települések, miféle külső gazdasági és belső önszervezési igények tették őket koruk metropoliszaivá, majd milyen erők okozták idővel bukásukat, vagy épp ellenkezőleg: újjászületésüket. A célszerűség, az élhetőség érvei mellett a könyv sokféle alapos magyarázattal is szolgál mindazoknak, akik az egyszerű tényközlés helyett inkább a mélyebb összefüggéseket keresik. A rövid várostörténetekhez történelem, gazdaság-, kereskedelem-, tudomány- és technikatörténet is társul, nem is szólva építészetről, divatról, ízlésről.

Imponálóan gazdag kép-, térkép- és metszetanyag barátian segít megvilágítani a rejtett összefüggéseket. De van itt még valami:
a fordítói munka, amelynek köszönhetően kiváló magyarsággal jelenhetett meg ez a tetszetős és olvasmányos kötet.

(Hetven történelmi város. Szerkesztette John Julius Norwich, fordította Hegedűs Gyula és Hegedűs Ildikó. Athenaeum.)