Van, aki itt tölti az éves szabadságát – A Távmozi ad otthont az animációs filmfesztiválnak

November 25–29. között rendhagyó módon, online, a Toldi Távmoziban rendezik meg az idei Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál első felét. Hogy pontosan mit is jelent ez, arról a rendezvény főszervezőjét, Kreet Paljast kérdeztük.

2020. november 27., 07:00

Szerző:

Miért döntöttek úgy, hogy a kialakult helyzet ellenére online formában mégis megtartják a fesztivált?

A közönségünk az elmúlt tizennyolc évben hozzászokott, hogy az adventi időszak kezdete egyúttal az új animációs filmek seregszemléje is az Anilogue fesztivál keretében, és a nemzetközi szakma, a stúdiók, a világforgalmazók fesztiválnaptárában is itt van az állandó helyünk. Nem akartuk ezt a hagyományt megtörni még akkor sem, ha az idei programot sok szempontból újra kellett terveznünk.

Mennyiben kellett a fesztivál felépítését átalakítani az új platformra? Vannak-e olyan programok, amelyek az online térbe költözés miatt elmaradnak?

Igyekeztünk megtartani az eredetileg tervezett műsorstruktúrát, és a Távmozi platformján is megőrizni a fesztivál eleven, közösségi élményét. A vetítések és a közönségtalálkozók, workshopok egy részét azonban így májusra kellett halasztanunk. A most novemberi, teljes egészében online programunkat úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legkényelmesebben lehessen otthonról megnézni a filmeket, bár az elmúlt években kiderült, hogy a törzsközönségünk akár az éves rendes szabadságát is hajlandó ezekre a napokra tartogatni, hogy a nagyon sűrű program egyetlen vetítéséről se maradjon le.

Kreet Paljas
Fotó: esztorszag.hu

Az animációs filmekről elsősorban gyerekeknek szóló művek jutnak eszünkbe. Mennyiben szól nekik az Anilogue kínálata?

Az animáció fogalma inkább az adott film elkészítésének módjára vonatkozik, és nem a célközönségére. Nagyon sokszínű művészeti ág ez, legalább annyira, mint az élő szereplős film: mesétől dokumentumig, szatírától drámáig, kísérleti filmtől akciófilmig rengeteg alakot tud ölteni. A műsorunk javarésze a kevésbé ismert és inkább felnőtt közönségnek szóló filmekből áll, de nagyon büszkék vagyunk a gondosan válogatott, magas művészi színvonalat képviselő, kifejezetten gyerekeknek szóló animációs filmjeinkre is, mert ezekkel nem lehet máshol találkozni, csak itt a fesztiválon.

Többféle technikával készülnek az animációs filmek. Melyek most legnépszerűbbek?

Kiegyenlített a kínálat, most nincsenek egyértelmű technikai divathullámok. Amikor 2003-ban elindult az Anilogue, akkor még sokan a 3D-grafika bűvöletében éltek, és talán több film készült számítógépes technikával, mint amennyit a koncepció és a cselekmény indokolt volna. Az elmúlt években viszont, úgy látom, az elbeszélendő történethez keresnek megfelelő technikát az alkotók, és nem fordítva.

Egy kocka a Marona's Fantastic Tale című filmből
Egy kocka a My Favorite War című filmből

A nagy stúdiók animációs filmjein kívül kevés jut el a magyar mozikba. Mi lehet ennek az oka?

A szórakoztató családi filmeken kívül valóban túl kevés animáció kerül a mozikba, pedig éppen a mi fesztiválunk a bizonyíték arra, hogy milyen gazdag és mennyire rétegzett ez a műfaj. Mégis óvatosak vele a forgalmazók, egyrészt mert a bevált receptekkel könnyebb dolgozniuk, és sokkal kevésbé hagyatkozhatnak a sztárkultuszra is, mint az élő szereplős filmeknél. Az értékes animációs film általában előzmények nélküli, formabontó vizuális kísérlet is egyben. Nehezebb szóban érzékeltetni, hogy pontosan mitől különleges, viszont ha végül találkozik a maga célközönségével, sokkal hatásosabb élményt tud adni, mint a jól ismert, üzembiztosan forgalmazható szériatermékek.

 

Az interjú a 168 Óra hetilap 2020. november 25-i számában jelent meg.

Tegnap 16:59

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.