Új kulturális alapot hoz létre az EMIH

Az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség 2021 januárjában létrehozta a FIRGUN Zsidó Kulturális Alapot – közölte a felekezet. 

2021. május 25., 13:44

Szerző:

Az EMIH elsődleges feladatának tekinti az autentikus, 3000 éves zsidó hagyomány és kultúra őrzését és felmutatását a modern kor utáni zsidó közösségnek, miközben folyamatosan keresi annak lehetőségeit is, hogy a társadalom egésze számára közvetíthesse az ősi tanítás univerzális értékeit: a karitász, a humanitás, a tudás és a kultúra tiszteletét. Az elmúlt 15 évben az EMIH össztársadalmi küldetését elsősorban a jótékonyság, az együttérzés és az idősek tisztelete jegyében igyekezett intézményteremtőként és fenntartóként teljesíteni. Most eljött az ideje, hogy az egyházi szolgálattól távolabb eső területeken is megjelenjen. Ennek szellemében az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség 2021 januárjában létrehozta a FIRGUN Zsidó Kulturális Alapot.

Az Alapítvány kuratóriumának elnöke, Réczei Tamás elmondta, a most induló első pályázati program 2022 végéig összesen 31 millió forintot biztosít a hét különböző kulturális területen meghirdetésre kerülő alkotói pályázatok díjazására. Elsősorban olyan alkotások létrehozását támogatják, amelyek a zsidó eszmevilágban is oly fontos alapvető emberi kérdésekkel, vagy a zsidó kulturális gyökerekkel és tematikákkal foglalkoznak. Elsőként egy zenei és egy regényíró pályázatot írnak ki, de hamarosan forgatókönyvíró, színmű-, független színházi, képzőművészeti és podcast-pályázatok is indulnak. Az Alap minden felekezet számára nyitott, támogatásai mindenki számára elérhetők. Az Alap feladatának tekinti a zsidó szellemi gyökerek ápolását, de kultúrszakmai alapon működik. A pályáztatás és az elbírálás az adott szakmák és szakterületek jeles képviselőinek bevonásával történik. Az egyes bírálóbizottságokba olyan kiválóságokat hívtak meg, mint Divinyi Réka, Dobszay-Meskó Ilona, Gárdos Péter, Geszti Péter, Groó Diána, Hegedűs D. Géza, Kieselbach Tamás, Kesselyák Gergely, Milbacher Róbert, Mohácsi János, Lévai Balázs, Lukácsházi Győző, Orlai Tibor, Szécsi Noémi, Szikszai Rémusz, Tasnádi István, Topor Tünde, Vecsei H. Miklós, Winkler Nóra – írja a www.firgunalap.hu

A FIRGUN héber kifejezés, jelentése: „önzetlen elismerés”. A mai izraeli kultúra egyik fontos – az empátiával, mások teljesítménye felett érzett örömmel is asszociált – fogalma egy alapvető zsidó értéket hivatott hangsúlyozni, amely felébreszti a bennünk rejlő gyógyító kreativitást. Ahogy egymás céltalan leszólása, becsmérlése, az általános negativizmus pusztító közösségi normává tud válni, úgy lehet mérhetetlenül építő hatású a viszonzást nem váró dicséret, a firgun. A FIRGUN Alap célja elismerést nyújtani művészeknek, a kultúra és a tudomány értékteremtő munkásainak, akik alkotásaikkal, tevékenységükkel mindannyiunk mentális és szellemi egészségét szolgálják.

Az Alap jövőbeli programjai a kultúrát tágan értelmező tematikájúak, és a támogatások skálája is széles: a fiatalok tehetséggondozását célzó ösztöndíjaktól a már megállapodott művészek számára elérhető járadékokig terjednek. Fontos cél a társadalmi megbékélést, a történeti traumák feldolgozását segítő különböző léptékű projektek megvalósítása, a jövőben ehhez is igényelhetők majd támogatások, legyen szó képzőművészeti alkotásokról vagy írott művekről.

Az elsőként kiírt zenei és regénypályázatról a Firgun Alapítvány honlapján – www.firgunalap.hu – lehet részletes információkhoz jutni.

(Kiemelt képünk illusztráció: Menachem Myers, az új szentendrei (j) és Glitzenstein Sámuel, az új budapesti zsinagóga rabbija az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) két új tóratekercsének avatási ünnepségén a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékműnél, 2019. szeptember 22-én. Fotó: MTI | Kovács Tamás)

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.