Sokadik nekifutás

Valachi Anna író-pszichológus-irodalomtörténész ki tudja, hányadszor vágott bele, hogy megírja, és végleg feltérképezze József Attila családi és magánéletét. Szerkesztőként magam is tevékeny közreműködője voltam egyik kísérletének, a boldogult emlékű Szerelmes magyar írók sorozatában napvilágot látott A szépség koldusa című kötetének. Ám a fáradhatatlan szerzőnek nem az volt az első, és nem is az utolsó nyomtatott megnyilvánulása költőnk magánéletét illetően. Miként Szabolcsi Miklós az írott életművet, akként Valachi Anna az életrajzot tanulmányozta mélyrehatóan, s nemcsak Attiláét, hanem a női hozzátartozóiét is.

Évtizedek óta, néha rejtetten, néha nyíltan zajlik a vita: kell-e egy-egy irodalmi életmű megértéséhez az életrajz ismerete. Kezembe se vettem volna ezt az új kötetet, ha nem hinnék abban, hogy igenis többet tudhatunk meg a kánonba foglalt szerzőkről és munkáikról, ha felkészültek vagyunk a biográfia dolgában is. Ám ez az újabb J. A. curriculum igencsak próbára teszi tűrőképességünket, nem akként, mintha már tudott tényeket ismételne. Ellenkezőleg. Egy beavatás részesei lehetünk: megismerkedhetünk olyan információkkal, amiket sejtettünk, de nem mertünk megkérdezni, mert a szigorú tudományosság elhárította magától a válaszadást. Csakhogy Valachi sok minden, de szigorú irodalmárnak semmiképp sem nevezhető. Merészet mondok: a költőnek talán ilyen megértő, mindent elfogadó szellemű barátnőre és érzelmi partnerre lett volna szüksége, s akkor nem maradt volna számára rejtély a nő, mint ennek a kötetnek a címe állítja. De hát író és alanya már csak papíron, nyomdafesték közbejöttével találkozhattak. Így mi jártunk jól, olvasók. Megint gyarapodott a tudásunk József Attiláról.

(Valachi Anna: „A nő számomra rejtély”. Noran Libro, 2013, 261 oldal, 2990 Ft)

Kelecsényi László