Régi idők fociklije

Egy Blaha Lujza téri bevásárlóközpontban (melyet az idősebbek Népszabadság-székháznak, a még idősebbek Szabad Nép-székháznak és a száz évnél is idősebbek – és/vagy Rákosi Jenő-rajongók – Budapesti Hírlap-székháznak ismernek inkább), az alagsorban különös kiállítás nyílt.

2015. november 5., 18:43

Persze a legkülönösebb az egészben a kiállítás ténye, végtére is ahol drogériák és bizsutériák meg cipőboltok és kávézók sorakoznak, mi a csudát keresne egy tárlat, még ha csak ideiglenes jelleggel is? Erre a kérdésre mi most itt nem tudunk választ adni (mellékválaszunk van csak, hogy, ha jól értjük, egy, az egészséges élettel kapcsolatos akció részeként került sor a dologra, s mint ilyen, nem szakadt el teljesen a vásárlásra ingerlés gesztusától), legyen elég annyi, hogy itt és most hangot adunk felhőtlen örömünknek, csak így tovább, kedves plázák, mozik már így is vannak nem egy helyütt, Óbudán egy színház is megvetette a lábát a bevásárlókocsik fölött, most itt egy kiállítótér nyílott, alakulnak a dolgok: hadd tanulják meg a jelen és a jövendő vásárlói, hogy van élet az akciós mobiltelefonvásár után is.

Ez a kiállítás (mint kiderül) voltaképpen a Sportmúzeum kihelyezett tagozataként működik, és a hazai kerékpársport meg a labdarúgás egy-egy kinagyított pillanatára fókuszál. Pontosabban csak a focit illetően áll meg hibátlanul ez a kijelentés, hiszen ott az ötvennégyes vb eseményeit mutatják be a tablók, elsősorban korabeli újságok által (újdonság, hogy számos nyugatnémet lap is a tárlókra került), a biciklisták tágabb teret nyitnak, egykori élversenyzőink (mára megejtően elavult) felszerelése mellett oklevelek, érmek, díjak, igazolványok erdején át vezet az út a szellemi totóig, ahol a helyes megfejtők értékes belépőjegyeket nyerhetnek. Az egyik kérdés az Aranycsapat szövetségi kapitányát firtatja, s a három válaszlehetőség így hangzik: Sebes Gusztáv, Kemény Dénes és Kemény Gusztáv. A kérdezőknek az utolsó persze csak tréfás szójáték, pedig – Jolsvai kollegától tudom – Kemény Gusztáv jeles ujpesti személyiség volt, utca is van elnevezve róla ott. Ami Sebes Gusztávról (ő a helyes válasz) momentán még nem mondható el.

Ellenállt a kódfejtőknek, évszázadok óta őrzi titkát, és azok a tudósok, akik kapcsolatba kerültek vele, különös balsors áldozatai lettek. Az ismeretlen nyelven írott középkori alkímista kézirat a mai napig megfejthetetlen rejtély. De mitől olyan különleges a Voynich-kézirat?