Pályázati kutyakomédia
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár tegnap elindított blogjában kifejtette: visszás helyzet, hogy az állami és önkormányzati intézmények választott politikusai nem dönthetnek közvetlenül az általuk felügyelt kulturális intézmények vezetőiről. Az államtitkár úgy látja: a jelenlegi pályázati rendszer több sebből vérző álszent procedúra, amelynek szereplői gyakran kerülnek megalázó helyzetbe. Simon szerint a politikusok vállalhatnák a közvetlen kinevezés felelősségét, miközben bizonyos esetekben a pályázati struktúra tovább működhetne.
A 168 Óra kérdésére Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke elmondta: a Magyar Színházi Társaság minapi ülésén is szóba került a felelősség kérdése a kulturális intézmények pályázatai kapcsán. Az elnök szerint L. Simon László megszólalása közel esik a társaság észrevételéhez: a jelenlegi rendszer lényegében kutyakomédia, amit nehéz komolyan venni. Csizmadia elmondta: megesik, hogy alig lehet jelentkezőket találni az illetékes bizottságokba, kuratóriumba, de az sem példa nélküli, hogy azok összetétele már előre sejteti a pályázat végeredményét.
Utóbbi kapcsán a Nemzeti Színház minapi esetét említette. Az elnök egyébként szerencsésnek tartja, hogy az államigazgatás részéről is felvetődik a pályáztatással kapcsolatos probléma: ”Az őszinteséget feltétlenül pozitívan értékelem, végre nyíltan beszélhetünk a pályáztatás előnyeiről, hátrányairól. Például arról is, hogy mi a helyzet a kisebb, szakmailag bizonytalanabb önkormányzatok esetében, amelyek intézményi koncepciójukat éppen a pályázati anyagok alapján alakíthatták ki, vagy miként kezelhetőek az olyan esetek, amelyekben a politikai igazodás kényszere a kizárólagos. Másrészről persze a vita során az is megtörténhet: hosszabb távra is elveszik egy demokratikus intézmény, a pályázat lehetősége. Pedig annak átgondoltabb működésével sokat hozzátehetne a kulturális intézmények szakmaiságához.”
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Mór Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke, a Magyar Teátrumi Társaság alapító tagja is támogatja L. Simon László elképzeléseit: „Tökéletesen érteni vélem államtitkár úr gondolatait pályázat kontra kinevezés ügyben, hiszen az utóbbi időben rengeteg kifogás, bírálat érte a pályáztatási rendszert. Sokan úgy vélték, hogy a pályáztatás álságos, hiszen a döntéshozók legtöbbször úgyis tudják már, kit akarnak az adott pozícióba ültetni. Ha közvetlen kinevezés jön a pályázati rendszer helyett, akkor majd az lesz a bajuk a bírálóknak, hogy nem elég demokratikus a rendszer, Viszont így a döntéshozó felelőssége egyértelműsödhet. Megjegyzem, most is az adott intézmény tulajdonosa illetve annak képviselője hozza meg a döntést, a pályázat csupán egy lehetőség, hogy minél több személy, csoport megmutathassa magát: helló, itt vagyok, én így és így képzelném az intézmény működtetését. A bírálóbizottságnak most sincs döntési jogköre, mint ahogy felelőssége sem, csupán véleményez, szakmai értékeléssel segíti a döntéshozót véleménye kialakításában. Én jól el tudom fogadni a direkt kinevezés rendszerét, főként, ha biztosítható, hogy a kinevező alaposan tájékozódjon a döntését megelőzően. Széles körben kutassa az alkalmas jelölteket, egyébként ez az éppen döntési helyzetben lévő polgármester, képviselő-testület vagy miniszter jól felfogott szakmai érdeke.”