Nyugdíjasvilág

Tölgyessy Péter azt állítja, hogy „a nyugdíjasok a közvetlen teherviselésből idáig valóban kimaradtak”. Ez megtévesztő kijelentés.

Az a valóság, hogy a nyugdíjasvilágot – annak jelentős részét – az utóbbi húsz évben kétszer is sújtotta az aktuális kormány erőszakos ökle.
1996-ban a frissnyugdíjasoktól elvette esedékes havi nyugdíjuk kétszeresét, az évtől kezdve esztendőkön át és évente. Az egy-két évvel korábbi évfolyammal együtt ezek létszáma 700-800 ezer fő.

1999-ben az Orbán–Torgyán–Harrach-kormány csapolta meg a nyugdíjasok egy részének nyugdíját, ebből emelte a kis nyugdíjakat. E kormány így fejezte ki a kisnyugdíjasok iránti szolidaritását, így igazolta a „sikeres” gazdasági fejlődést, s tette lehetővé (?) a nyugdíjalap növekedésének megtorpanását. Ezzel évente egyhavi nyugdíját veszítette el a nyugdíjasok egy része éveken át.

Aki mindkét akció részese volt, az 1996-tól 2007 végéig (12 éven át) – a 13. havi nyugdíj felvétele ellenére – kereken 30 havi, azaz két és fél évi (!) nyugdíját veszítette el, fejenként 1-2-3 milliót (nem 2009. évi vásárlóerővel).

Ezt nem figyelembe venni, s azt állítani, hogy a nyugdíjasok valóban kimaradtak a közvetlen teherviselésből, valótlan.

Mindazonáltal remélem, Pálinkás Józseffel, Bauer Tamással és társaival együtt Tölgyessy Péter is beszünteti a társadalom aktív részének a nyugdíjasok ellen hergelését, amint a 13. havi nyugdíj kifizetése megszűnik.

Ily módon a továbbiakban ez a nyugdíjasoknak eddig – ahogy többen mondják – „indokolatlanul kifizetett”, fedezet nélküli állami ajándék nem lesz legfőbb oka a költségvetési hiánynak, a külfölddel szembeni adósságnak, az inflációnak, a munkanélküliségnek, a hibás igazgatási rendszernek, a korszerűtlen gazdasági szerkezetnek, tehát mindennek, ami itt és most rossz ebben az országban...

Megnyugodhat Pálinkás József is, Hajós András is, Apáti-Tóth Kata is: a nyugdíjas nem éli fel az ifjúság jövőjét, nem emészti fel jövedelmét.

Kovács Ferenc
Vác