Nyilaskeresztes karszalaggal bizony többet is jelentett
„Kicsinyes” dolgokkal, mint a „mellényügy”, nem foglalkozik Sz. P., hiszen a mellény egy évtizedekig használaton kívüli, nem jelentős ruhadarab volt a férfiak zakója és inge között. Néhány éve azonban újra divat lett.
Nemrégen egy egyenruha részeként jelent meg, egyesek csizmástól, sapkástól, elriasztás céljából kezdték viselni. Nemcsak elszórtan, hanem zárt, katonás alakzatban is.
A magyar állampolgárok egy része – ma már idősebb emberek – megélték (felnőttként) a ’38–45 közötti időszakot is, amikor ez az öltözet nyilaskeresztes karszalaggal bizony többet is jelentett, mint fenyegetést. Viselői a ’44. október 15-i hatalomátvételt követően a megszálló németek leghűségesebb embereinek szerepét töltötték be. A sárga csillagos házakba, később a gettóba, az ún. „védett” házakba való betörés, ezekből, valamint az utcákról való elhurcolás mindennapos cselekedetük volt.
A szélsőjobb megnyilvánulásai és ez a figyelemkeltő viselet ma már nemkívánatos mások számára sem!
Rácz Egon
Budapest
