Német egység a Balatonnál
A legújabb kori német történelem egy fejezete több mint negyed századon át Magyarországon zajlott. Emlékezünk még rá? A hatvanas évektől a rendszerváltásig nyaranta mindkét államukból a németek tízezrei lepték el a Balatont. Nem a fürdésért jöttek első sorban, hanem hogy a hidegháború által szétszakított családok, szerelmespárok, barátok egyáltalán találkozhassanak. Most film, kiállítás, könyv készült a német-magyar történelem e sajátos fejezetéből.
A kelet- és nyugat-német állampolgárok szándékos és véletlen, évtizedeken át tartó balatonparti találkozásai a viszonylag szabadabb légkörű Magyarországon mintegy „megelőlegezték“ a német újraegyesülést, hozzájárultak a békés forradalom kibontakozásához. E sajátos történet felkutatásának, feldolgozásának ötlete Can Togay Jánosé, a berlini Collegium Hungaricum igazgatójáé, aki rendező-társát, Forgács Pétert is megnyerte a rendhagyó feladatnak. A két művész s egy sor német és magyar segítőjük kortársakat kutatott fel az immár egyesült Németországból, valamint a hajdani balatoni találkozásokat rögzítő amatőr filmeket, fotókat gyűjtött.
Felhívásukra vagy ötvenen jelentkeztek, többségükkel interjú készült. A személyes történetek sora a német–német kapcsolatok szinte valamennyi aspektusára kiterjed: az egymástól elszakított családoktól kezdve a régi és új kelet–nyugati barátságokon, egyházi szervezésű összejöveteleken át a kivándorolt, egykori kelet-német állampolgárok és otthon maradt barátaik, rokonaik találkozóiig, a szerelmi történetektől a Magyarországon át történő, megtervezett vagy spontán „disszidálásokig”.
Megszólalt a Stasi embere is
Sok órányi 8 mm-es filmanyag, kereken 1000 fotó, diafelvétel gyűlt össze. 33 kiválasztott jelentkezővel készült részletes filminterjú, amelyben megelevenednek a személyes történetek. S megszólal a Stasi, a német állambiztonság egykori tisztje is, akinek – számos társával – az volt a feladata, hogy megfigyelje honfitársait a Balatonnál.
A kutatók egyébként is feldolgozták a történetnek ezt a vonatkozását, a kelet-német és a magyar titkosszolgálat együttműködését. Állambiztonsági dossziék százait nézték át, főleg Berlinben. Forgács Péter azt a tapasztalatot szerezte, hogy míg a németek teljes alapossággal, nyíltsággal dolgozzák fel, teszik hozzáférhetővé a múltnak ezt a fejezetét, Magyarországon távolról sem ez a helyzet.
Örvendetes módon a gazdag anyagból a berlini Bebra Kiadónál kötetet is sikerült már megjelentetni. A szerzők remélik, hogy a könyv ajánlott olvasmány lehet a német iskolákban – valamint, hogy magyar nyelvű kiadása is mihamarabb lehetővé válik.
A nagyszabású projekt összegzése Forgács Péter és Hámos Gusztáv médiaművészek egyedülálló kinematográfiai installációja. A személyes történetekből, filmekből, képekből tavaly ősszel multimediális kiállítás nyílt a berlini Collegium Hungaricumban. Annak anyagát később bemutatták a Cottbusi Filmfesztiválon, Dortmundban és másutt – immár a balatonfüredi Vaszary-villában látható az egyedülálló anyag. A kiállítást Dorothee Janetzke-Wenzel, az NSZK budaspesti nagykövete, és Győri Enikő, EU ügyekért felelős külügyi államtitkár nyitotta meg.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger-mania.huhonlapon.
