Meghalt a főítész
„…nincs-e félelmetes aránytalanság vagy inkább szakadék a szakma (vulgo kritika) és a napi tapasztalatok között, melyek többnyire azt mutatják, hogy míg egy kötet a kritikánál nagyjából megbukott, addig az eladási listákon szárnyal, és fordítva…”
Bán Zoltán András kritikai írásainak első gyűjteménye, Az elme szabad állat 2000-ben jelent meg. A Scolar kiadó gondozásában megjelent újabb kötet az azóta megszületett esszékből és bírálatokból nyújt válogatást.
Csupán részben foglalkozik a kortárs magyar irodalom legújabb fejleményeivel, hiszen a közelmúltban keletkezett művek kritikái mellett számos esszét is magában foglal (külön fejezetet szentelve Márai Sándor pályafutásának), illetve portrékat fest olyan "elsüllyedt" szerzőkről – többek között Illyés Gyuláról vagy Kálnoky Lászlóról –, akik néhány évtizeddel ezelőtt még jelentős alkotóknak számítottak, ám mára valamilyen oknál fogva kikerültek az érdeklődés homlokteréből.
Így amellett, hogy a könyv egyik fontos komponense – magától értetődő módon – a Bán munkásságára jellemző szókimondás és kritikusi szigor, a Meghalt a főítész a felfedező újraolvasások izgalmával is megajándékozza az olvasót.
