Kultúrmorzsák – avagy csipegetés a kultúra svédasztaláról
Pályaválasztáskor általában két út áll a fiatalok előtt. Vagy folytatják egyik vagy másik szülőjük szakmáját – akár családi tradícióként –, vagy egy egészen más úton indulnak el. Horváth Lili és Kovács Vanda sokáig nem vágytak a rivaldafénybe.
Lili jelmeztervező, esetleg dramaturg akart lenni, színésznő egyáltalán nem. Annak ellenére, vagy inkább épp azért, mert az egyik legszebb magyar színésznő, Tordai Teri lánya. Vanda a mozgás szerelmese volt, akár élsportoló is lehetett volna, ám egy idő után mégis édesapja, a karizmatikus színpadi és filmszínész, Kovács Lajos útját folytatta.
A második évadját megújult környezetben és megduplázott műsoridővel kezdő heti televíziós magazin, a Kultúrmorzsák 50 perces nyitó műsorának vendégei Horváth Lili és Kovács Vanda.
– Hogyan emlékeztek, mit jelentett kicsi korotokban szüleitek foglalkozása, az átlagostól eltérő életvitele? Kétségkívül elég nagy különbség volt köztetek, hiszen Vanda, te Gyulán, teljes családban éltél, testvéred van, Lili a fővárosban, a szülei elváltak, ő egykeként nőtt fel.
– Apa nagyon sokszor nem volt otthon, nemigen tudott részt venni közös családi programokon, egy ovis ballagáson például, ha ennyire visszamegyek az időben. Azért nem éreztem – úgymond – a hiányát, mert az együttléteink nagyon intenzívek voltak. Pontosan emlékszem viszont arra, hogy mindig felébredtem kora reggel, már 5 óra körül. Tudtam, hogy nemsokára elindul az állomásra, megy Békéscsabára. Akkor sokáig ott játszott. Szerintem ő nem is tudott arról, milyen élénken figyeltem az ágyból. Hallottam, amint letusol, felteszi a kávéját, megissza, aztán átmegy az udvaron, bezárja a nagy kapunkat, elsiet a ház előtt, de még bekopogtat anya ablakán. A köhögésére is hegyeztem a fülem, egyre erősebben, ahogy távolodva halkul... Szerettem volna elcsípni apából mindent, amit csak lehet. Nem voltam tipikus színészgyerek, néha átmentünk Békéscsabára – sokáig ott játszott –, megnéztük egy-egy darabban, és ennyi. Ha otthon volt a közös ebédnél, csak ült a hűtő mellett, és figyelt bennünket. Elraktározta a látványt, s mint egy csomagot vitte magával. Akkor derült ki igazán a számomra, hogy ez valahogy nem az a fajta megszokott családi együttlét, mint máshol, hanem egy speciális helyzet.
– Lili, te sem színházban, öltözőben felnövő gyerek voltál, viszont nagyon más volt a helyzeted, mint Vandáé. Édesanyád már kicsi korodban igazi sztár, mondhatni díva volt.
– Amikor este hazajött nagyon szépen kisminkelve, gyönyörű frizurával, akkor azt mondtam neki, mama, csúnya vagy, mosd le a festéket az arcodról. Merthogy nekem ez idegen volt. Én a természetes, farmeres, kendős, civil énjét szerettem.
– Nemigen mehettetek úgy sehová együtt, hogy lépten-nyomon ne szólították volna meg őt. Talán épp ezért voltál egy kicsit zárkózott?
– Igen, mindig a háta mögé bújtam, mintha ott se lennék. Nem szenvedtem ettől, de kamaszkoromban azért megviselt. Gondold el, kerestem önmagam mint nőt, miközben ott volt egy gyönyörű anyuka, akiért mindenki rajong, akit mindenki megszólít... Azt már nem tudom, hol volt az a pont, amikor elmentem Földesi Margit színésziskolájába, mert hallottam, hogy jó társaság van ott a hétvégeken. Abban a közösségben nyíltam ki igazán, később Margit készített fel a főiskolára, ahová aztán elsőre felvettek.
Az 50 perces beszélgetésben természetesen szó esett megannyi más témáról is. Arról például, hogy Horváth Lili és Kovács Vanda színész „őse” hogyan fogadta lánya pályaválasztását. A színészek legtöbbje ugyanis nemigen örül annak, ha csemetéjük az ő útjukon indul el. Szó esett a kezdésről, a társulatokról és szerepekről, arról, hogy milyen együtt játszani a szülővel színpadon vagy filmen. Hol érett Vanda Shakespeare-színésznővé, mely alakításáért lett Lili igen fiatalon Jászai Mari-díjas? És arról is, hogy most egy időre más „szerepet” kap, hisz két fia mellé néhány hónap múlva megszületik a kislánya is. Háromgyerekes színésznő... Ha ezt hallanák a régi elődök, biztos nem hinnének a fülüknek.
A műsorban persze nemcsak beszélgettünk, felidéztük a színész„gyerekek” sikereit is. O’Neil Amerikai Elektráját, amelyben Lili pályakezdőként Kováts Adéllal és Alföldi Róberttel játszott együtt, vagy Molière Úrhatnám polgárát, ahol Kovács Vanda a színpadon is édesapja lányát játszotta, de hozott némi ízelítőt most befejezett munkájából, a legújabb tévésorozatból, a Fapadból is.
