Kulturális forradalom Pápán – kultúra nélkül

Piaci bérek lehetnek a kulturális szférában is – ez volt az indok, mikor elvették a közművelődési dolgozók státuszát. A kedvezmények eltűntek, a szakemberek a felmondáson gondolkodnak.

2020. november 13., 08:00

Szerző:

„Múzeumpedagógus, múzeum nélkül” – írta Vonnák Andrea múzeumpedagógus, aki a Facebookon a pápai Kékfestő Múzeumtól búcsúzott harminc év után. Közalkalmazotti státuszának elvesztése miatt távozik.

Nem Vonnák az egyetlen, aki november 1-jével otthagyja a közművelődést: a parlament tavasszal döntött arról, hogy elveszi a közművelődésben dolgozók közalkalmazotti státuszát, ezzel számos kedvezménytől megfosztva őket. Az indok: a dolgozók a munka törvénykönyvének hatálya alá tartoznak majd, ami lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy ne egy bértábla, hanem piaci alapon határozzák meg a fizetéseket. Már a törvény megszületésekor jelezték az ágazatban dolgozók:

nem nagyobb fizetések, hanem problémák és felmondások lesznek a változásból.

Vonnák Andrea harminc éve dolgozik a Gróf Esterházy Károly Múzeumban, 2013 óta pedig a múzeum alá tartozó Pápai Kékfestő Múzeumban. A közalkalmazotti munka nem fizetett ugyan jól, de lehetővé tette, hogy a közművelődésben dolgozók egy életre tervezzenek. Biztonságot adott. Számíthattak a jubileumi jutalmakra, a végkielégítésre, a biztos munkahelyre, és arra, hogy egy helyen kamatoztathatják a szakmai tudásukat. Egy kulturális dolgozó számára nem előnyös munkahelyet váltani néhány évente, hiszen akkor nehezebben tud értéket teremteni.

Vonnák Andrea

A koronavírus megjelenésekor megvonták a közalkalmazottaktól azokat a bérpótlékokat, amelyeket nem az állam biztosított, hanem az önkormányzat, összegüket pedig az intézményvezetők határozták meg. Technikailag persze nem megvonták, mivel a pótlékokról csak közös megegyezéssel lehet dönteni. Ám a munkavállalókat „megkérték”, hogy mondjanak le önként a bértöbbleteikről, cserébe senkit nem rúgnak ki. Vonnák ezzel bérének mintegy 36 százalékát veszítette el, miközben a köztisztviselők egységesen csak 10 százalékot.

Áldozó Tamás, Pápa fideszes polgármestere szerint a kulturális dolgozók bércsökkentése azért volt változó, mert korábban különböző többleteket állapított meg a munkáltató.

A törvény változásának következményeiről a pápai kulturális intézmények dolgozói kaptak tájékoztatást, ahogy új szerződéstervezetet is, immár a munka törvénykönyve alapján, de ebben már a pótlékok nélküli, csökkentett bér szerepelt. Lapunk több forrásból is úgy értesült: az önkormányzat egyértelművé tette, hogy azok, akik nem vállalják a Mt. szerinti szerződést és az új szervezetben való munkát, attól békésen megválnak ugyan, de utána Pápán, az önkormányzat által fenntartott közintézményekben öt évig nem kaphatnak munkalehetőséget.

Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke szerint ez jogsértő, és ha valóban így hangzott el, akkor akár fenyegetésnek is tekinthető.

Ha mindez nem lenne elég, Pápán épp drasztikusan átszervezik a kulturális életet. Január elsejétől több kulturális intézményt jogutód nélkül megszüntetnek és összevonnak a Pápai Platán Nonprofit Kft. alá: színházat, könyvtárat, múzeumot és médiacentrumot.

Hogy az érintetteknek mennyire tetszik ez, jól jelzi: információink szerint a helyi színházat üzemeltető Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központból (JMSZK)

a 44 alkalmazottból mindösszesen 13 vállalta az új feltételek mellett a munkát,

és az összes, kulturális szakképesítéssel rendelkező dolgozó otthagyta az intézményt. De a Kékfestő Múzeumban sincs jelenleg például múzeumpedagógus és pályázatíró.

Több, a pályát most elhagyó szakember is felvetette lapunknak: január elsejétől ki és hogyan fogja működtetni Pápa kulturális intézményeit? Egy országos múzeum igazgatója úgy látja, náluk nincs ilyen probléma: tőlük mindössze a dolgozók öt százaléka távozik a törvény megváltozása miatt. Azt is elismerte a vezető, aki a minisztérium engedélye nélkül segítette a munkánkat, ezért kérte neve elhallgatását, hogy az országos múzeum dolgozói már megkapták a tavasszal ígért 6 százalékos béremelést, míg a vidékiek nem.

Az integrálás, a centralizáció egy tendencia a kormány részéről, ami évek óta jellemzi a kultúrát, az oktatást – mondta lapunknak Grőber Attila, a pápai képviselő-testület ellenzéki tagja. Áldozó Tamás polgármester szerint azért van erre szükség, mert elavult, a ‘80-as évekből ittmaradt, megmerevedett struktúrák működtek tovább, amelyek képtelenek voltak a változtatásra. Grőber ezt az indokot nem tartja elfogadhatónak, mert szerinte

a polgármester „olyan intézményeket vádol, amelyeknek vezetőit évtizedek óta a képviselő-testület nevezi ki”.

Az ellenzéki politikusnak a kulturális intézmények összevonásával is problémái vannak. Grőber felvetette, hogy a választásokra készült polgármesteri programban ennek nyoma sem volt. A művelődési ház egyik – távozó – kulturális menedzsere, Kocsis Gyula pedig úgy látja, túlságosan gyors a folyamat ahhoz, hogy a szakmai értékek ne sérüljenek. Neki nem önmagában az átszervezéssel van problémája, hanem annak módjával.

Ugyan Áldozó Tamás polgármester és Boros Katalin, a nonprofit kft. ügyvezetője az integráció előtt találkoztak a kulturális közösségek tagjaival, de Vonnák Andrea azt mondta: amikor az új, nonprofit kft. szervezeti struktúráját levetítették, azon a Kékfestő Múzeum nem szerepelt. A polgármester akkor hirtelen a Kastély alá helyezte el az intézményt. Arra a kérdésre, hogy mi a tervük most egy múzeumpedagógussal, azt válaszolta, erről még nem gondolkodott. „Ekkorra világossá vált számomra, hogy amit ők jól átgondolt összevonásnak titulálnak, az valójában szakmailag megalapozatlan és átgondolatlan” – mondja Vonnák.

A pápai Kékfestő Múzeum
Fotó: Kékfestő Múzeum

A polgármester személyeskedésnek minősítette mind Vonnák megjegyzését, mind Kocsis Gyula egykori felszólalását az integrációról szóló fórumok egyikén.

Vonnák Andrea szerette a munkahelyét, elkötelezett volt a feladatai iránt, úgy tervezte, a múzeumból megy majd nyugdíjba,

ezért adott hangot nemtetszésének. Kocsis azt mondta lapunknak: nincs benne sértettség, szerette a munkáját, a polgármesterrel kifejezetten jóban van. Neki egyedül a szakmai szempontok voltak lényegesek, amikor kérdezett az integráció módjáról, és amikor döntött arról, hogy elhagyja munkahelyét három évtized után.

A Pápai Platán Nonprofit Kft. alá fog tartozni január 1-jétől tehát az Esterházy Kastély mellett a JMSZK, a Gróf Esterházy Károly Múzeum, a Jókai Mór Városi Könyvtár, illetve a Pápa TV, a papama.hu és a Pápa és Vidéke helyi lap összevonásából keletkezett Médiacentrum is. Az integrált médiacentrum esetében többek szerint észszerű és elfogadható az összevonás, hatékonyabb lehet így a munka. Ennek ellenére több operatőr és más szakember távozott ebből az intézményből.

Az integráció mögötti célról eltérnek a vélemények. Grőber Attila szerint ez egy egyszerű fiskális lépés. A júliusi testületi ülésen egyértelműen elhangzott, hogy a jelenlegi 190-200 dolgozó helyett 120-130 emberre van szükség az önkormányzat által fenntartott közintézményekben. A polgármester ennek ellenére azt mondta, hogy minden dolgozót tudtak volna tovább alkalmazni, és nem a költségcsökkentés, létszámcsökkentés volt az integráció valódi célja, hanem a hatékonyságnövelés.

Amikor Grőber az intézmények autonómiájáról kérdezte, a polgármester azt is világossá tette, a cél az, hogy a közintézmények végrehajtsák azokat az utasításokat, amelyeket a fenntartó ad. Ezzel pedig lényegében egy bürokratikus, végrehajtó szervet csinálnak az addig szakmailag független kulturális intézményekből – legalábbis az ellenzék szerint. Vonnák Andrea szerint a valódi cél: „A kulturálatlan ember nem gondolkodik, könnyebb megvezetni.”

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.