Kossuth-díj: férfiak adják férfiaknak
Feltűnően kevés nő kapott eddig Kossuth-díjat, igaz, az 1948-ban alapított elismerés odaítélői is döntően férfiak. Itt az alkalom, hogy a helyzeten mindkét pontban alapvetően változtassanak az illetékesek, a díjazottak végleges listájának összeállítása ugyanis a napokban kezdődik – a jelöléseket november 30-áig fogadták -, a bíráló bizottságnak pedig idén lejár a mandátuma, jövőre új tagokat kell delegálni. A változás alkalmas az arányok módosítására is a nők javára.
Egy rögtönzött felmérés szerint tíz férfiből legalább hat nem szeretné, ha nő lenne a főnöke, s ma még az is általános jelenség, hogy az azonos beosztásban és tapasztalattal dolgozó férfiak és nők közül az utóbbiak ugyanazért az elvégzett munkáért kevesebb fizetést kapnak.
Ezek után nem meglepő, hogy ez az aránytalanság a különféle elismerésekben, többek között az állami kitüntetésekben is tükröződik. Az 1948-ban alapított Kossuth-díjat is döntő többségében férfiak kapják, a díjazottaknak alig több mint tíz százaléka nő. De mitől is lenne jobb az arány, hiszen már a bíráló bizottság összetétele is a férfiaknak kedvez, az albizottsági tagokkal együtt 98 delegáltból 90 férfi dönt az odaítéléséről. Az „igazságtalan” helyzet ellen a napokban Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége is felemelte a hangját.
A kritika jó időben érkezett, a változtatás időszerű és aktuális is. A bíráló bizottságok és albizottságok ugyanis hamarosan megkezdik a díjra javasoltak végleges listájának összeállítását, a javaslatok beérkezési határideje ugyanis a napokban, november 30-án lezárult. Vagyis, mostantól az odaítélőkön múlik, hogy március 15-én mennyi nő veheti át az egyik legrangosabb elismerést. A grémiumok tagjai azonban csak „hozott anyagból” tudnak dolgozni, vagyis akkor javíthatnak – ha akarnak - a nemek arányán, ha a díjra javasoltak listáján is szerepelnek nők. Ez pedig a javaslattevőkön – korábbi Kossuth-díjasok, civil szervezetek, a tudományos élet képviselői – múlik.
A nemek arányának javítását azonban nem árt a bizottságokon és albizottságokon belül elkezdeni, s erre nincs jobb alkalom, mint a grémiumok mandátumának lejárta, vagyis éppen ez az év. Ebben az összeállításban – 90:8 a férfiak javára – idén utoljára dönthetnek a leendő Kossuth-díjasokról, jövőre új tagokkal, újabb hároméves ciklus kezdődik. A nők számára megnyugtatóbb és igazságosabb is lenne, ha már a bizottságokon belül is kiegyensúlyozottabb lenne a női és a férfi döntnökök aránya, s nem lenne olyan albizottság, amelyben egyáltalán nem képviseltetnék magukat.
„A Bizottság 25 tagú, elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A Bizottság titkára a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A Bizottság tagjai:
- az oktatási miniszter,
- a nemzeti kulturális örökség minisztere,
- a bizottsági tagságra vonatkozó felkérés elfogadása esetén a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke,
- a b) pont szerinti albizottságok elnökei,
- a Kossuth-, a Széchenyi-díjjal, illetve az Állami Díjjal rendelkezők, továbbá az akadémikusok, az egyetemi tanárok, a tudományos, a műszaki-gazdasági, a művészeti és a kulturális élet kiemelkedő képviselői köréből a Kormány által hároméves időtartamra megbízott személyek”.
A bizottság munkáját az egyes szakterületek elismert képviselőiből álló albizottságok segítik.
Az állami elismeréseket odaítélő testületnek a kancelláriaminiszter az elnöke, tagja többek között a belügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, titkára pedig a miniszterelnök kabinetfőnöke. A kitüntetésre a bizottság részére a kormánytagok tehetnek javaslatot, egyéb állami szervek pedig a testület elnökén keresztül kezdeményezhetik állami kitüntetés odaítélését. Ugyanakkor az egyes szakmai és tudományos szervezetek képviselői a kormánytagokhoz fordulhatnak ajánlásaikkal. A kormánytagoknak szerepe pedig a javaslatok rangsorolása.
