Kódjátszma
Minden hadititok filmre kerül egyszer, csak ki kell várni. Most például azt nézhetjük, hogy lengyelek és franciák kísérletei után hogyan törte fel néhány brit matematikus, nyelvész, keresztrejtvényfan, sakknagymester a Blatchley Parkban a náci hadigépezet megfejthetetlennek tartott titkait.
A berlini főhadiszállás és a különböző fegyvernemek közötti forgalmazás kódjait naponta változtatták. Azaz: ha huszonnégy óra alatt nem született megoldás, akkor el lehetett dobni az egész addigi munkát: másnap más kód következett. S noha tízezernél többen dolgoztak az Enigma titkának megfejtésén, ember nem lehetett képes utolérni a polialfabétikus titkos kommunikáció tempóját.
Esetleg egy gép? Alan Turing cambridge-i matematikus a mesterséges intelligenciák lehetőségeit kutatta. Ő kezdett egy ellenmasina építésébe. Ám az autista vonásokat is hordozó nyakas zseni nem volt könnyű partner. Hányattatásairól, győzelméről és tragikus bukásairól szól a film.
Legalább két évvel hozta előbbre a háború befejezését, hogy Londonnak tudomása volt majdnem minden repülőtámadásról, tengeralattjáró-kirajzásról, kémtevékenységről. Igaz: az ismeret súlyos erkölcsi dilemmákkal is járt. Tudtak például Coventry bombázásának tervéről, mégsem üríttethették ki a várost, hisz ezzel leleplezték volna a kód feltörését.
Végül a hadi sikerhez a hatalmas szovjet hadsereg, az amerikai pénz és technika mellett az angol szürkeállomány is kellett. Turingnak ebben az eredményben oroszlánrésze volt. Szigorúan titkos munkájáról sohasem beszélhetett, és az ötvenes évek elején homoszexualitása miatt (amelyet akkoriban Angliában is büntettek) törvény elé került. A kémiai, gyógyszeres kasztráció terhétől összeroppant, és valószínűleg elpusztította magát.
Utóbb a királynő bocsánatot kért, és kimondták a tudós rehabilitálását. Épp úgy, mint nálunk egy-egy újratemetéskor...
(A Morten Tyldum rendezte érdekes filmet nyolc kategóriában nominálták Oscarra. Főszerepben Benedict Cumberbatch.)
Bölcs István
