Így születik meg a következő magyar forgatókönyvíró-generáció

Minden sikeres film alapja egy jó forgatókönyv. Arról, hogy ez pontosan hogyan is készül, arról Köbli Norbert Balázs Béla-díjas szakember mesél a legsikeresebb filmjeit tömörítő dupla kötetében – amellyel a következő forgatókönyvíró-generációnak is segít. Ajánló.

2022. január 17., 15:59

Szerző:

A film jelentése hatalmas változásokon megy át évről-évre a különböző trendek hatására. Ezért egyáltalán nem kizárt, hogy ha egy társaságban kimondjuk ma azt a szót, hogy film, sokaknak már nem Woody Allen Annie Hallja, vagy Coppola Keresztapa-trilógiája fog eszébe jutni, hanem olyan modern, több milliárd dolláros franchise-ok, mint a Csillagok háborúja vagy a Marvel. Ez bizonyos mértékig rendjén is van, hiszen elkerülhetetlen, hogy a mozgóképek is reagáljanak a technológia fejlődésére, a korszellemre, és nem utolsó sorban a popkultúrára. Viszont sok esetben azt tapasztalhatjuk, hogy a csilli-villi látványvilág mellett elporlad a mondanivaló, és a valóvilág-beli problémák kivesézése helyett egyszerűen a látvánnyal próbálják lekenyerezni a nézőt.

Itt azonban fontos különbséget tenni az amerikai filmipar és az európai filmgyártás között.

Európában ugyanis nem nagy hatalmú, multinacionális vállalatok állnak az egyes mozgóképek létrejötte mögött, hanem sok esetben egy magyarországihoz hasonló, állami támogatási rendszer, ami sok esetben az emberközpontú, akár történelmi filmeket helyezi előtérbe – szemben az amerikai filmgyártás trendjeivel. Akármelyik gondolatiság is álljon hozzánk közelebb médiafogyasztóként, fontos megjegyezni, hogy minden film esetében két kezdőlépés szükségeltetik a sikerhez: egy egyedi ötlet és egy remek forgatókönyv.

Ahhoz pedig, hogy megértsük a forgatókönyvek jelentőségét egy sikeres film létrejöttében, érdemes megtekinteni Köbli Norbert Balázs Bála-díjas magyar forgatókönyvíró az Agave kiadó gondozásában megjelent dupla kötetét. Az Örök tél és más forgatókönyvek, valamint a Félvilág és más forgatókönyvek című köteteiben az író ugyanis a film első gondolatmorzsájától kezdve végigkíséri az olvasót az úton, melynek végén megtudjuk, hogy lesz egy ötletből vázlat, majd forgatókönyv.


Fotó: Lányi Örs – 168
„Amikor forgatókönyvet írok, a fejemben lévő filmet fordítom le az irodalom nyelvére úgy, hogy az mások számára olvashatóvá váljék. Az olvasó – a rendező, a producer, az operatőr, a színész – aztán a forgatókönyv alapján elképzeli a filmet. Ha jól dolgoztam, egy nagyon hasonló filmet fognak elképzelni, mint ami az én fejemben van. Nagyon hasonlót, de sohasem ugyanazt.”

Így fogalja össze Köbli Norbert, mi is a forgatókönyv jelentősége. Megálmodunk egy világot, abban elhelyezzük a karaktereket, motivációt adunk nekik, diskurzust alakítunk ki közöttük, majd végigkísérjük őket a fejlődés útján. Azonban az alapkoncepció rengeteg változáson fog átesni, mire a nagy vászonra kerül. A filmezés ugyanis egy kreatív folyamat, ahol sosem csak egyetlen ember szava diktál – kompromisszumok születnek, majd változtatásokat eszközölnek. Ez pedig tökéletesen leképeződik a kötetekben is, amely az elmúlt évek legnagyobb magyar filmes sikereinek szkriptjeit adja át az olvasónak.

A két kötet együttesen nagyjából 600 oldalán a forgatókönyvíró 2013-tól 2019-ig tartó munkáiba tekinthetünk bele. A sort a 2013-as Szabadság – Különjárat című film kezdi meg, melynek története szerint az 1956-os forradalom kitörése előtt három mindenre elszánt magyar fiatal szokatlan módját választja a disszidálásnak: eltérítik a Budapest–Szombathely légijáratot, és Ingolstadtig kormányozzák a gépet. Emellett olyan ismert filmek forgatókönyvét olvashatjuk a kötetben, mint nagy sikerű politikai thriller, A berni követ, az Árulók, a Trezor, vagy épp az Apró mesék. Mint az a címekből is kitűnik, a nyolc forgatókönyv között leginkább a magyar történelemmel kapcsolatos ötletek elevenednek meg.

A kötet elsősorban a fent említett filmek kedvelőinek tartogat érdekességeket, azonban helytállnak irodalmi műként is. Szerkezetét tekintve ugyanis ezek az írások a filmekhez hasonlóan mutatják be a szereplőket, a környezetet, épp csak leegyszerűsített formában. Ha valaki eltéréseket talál a forgatókönyvek és a filmek felépítése között, az teljesen természetes, ugyanis ahány művész, annyi vízió formálja a művet. Ahogy Köbli Norbert is írja a bevezetőben:

„Ha jól dolgoztam, egy nagyon hasonló filmet fognak elképzelni, mint ami az én fejemben van. Nagyon hasonlót, de sohasem ugyanazt.”

(Kiemelt kép: Lányi Örs – 168)

A fegyveres erők volt parancsnoka, Günter Höfler őszinte és komoly vitát sürget az osztrák biztonságpolitikáról. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával teljesen megváltozott az európai biztonsági helyzet, ami az osztrák fegyveres erők jövőbeni felállításának és az ország biztonságpolitikai irányvonalának elemzését és megvitatását teszi szükségessé.