Kevesebb lapot olvasunk
A Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség legfrissebb, a 2008. első negyedévi eladási adatokat összegző jelentése szerint a lapok piacvesztése tovább folytatódik. Hiába növekszik a választék, egyre kevesebben vásárolnak napilapokat, magazinokat. Csaknem valamennyi ismert újság lényeges példányszámveszteséget szenvedett el az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Tovább folytatódott az évek óta tartó csökkenési trend, amely nem csupán hazánkra, hanem az egész fejlett világra jellemző. A folyamat még a kilencvenes évek második felében kezdődött. Okaként nyugati szakértők az életmód változását, a médiafogyasztási szokások átalakulását, az internet megjelenését jelölték meg. Mindez elsősorban a fiatal nemzedéknél éreztette hatását, és mára már egész korosztály nőtt fel úgy, hogy nem szokott rá a lapolvasásra. Az olvasótábor mindenhol gyorsan öregszik, ami egyrészt az aktív életkor növekedésével, másrészt és főleg a fiatalok kiesésével magyarázható. Mindez hatással van a reklámozók magatartására is: az újsághirdetések száma csökken, ezáltal a kiadók anyagi helyzete gyengül. Az Egyesült Államokban csak tavaly tíz százalékkal csökkent a lapok hirdetési bevétele.
Hazánkban hasonló méretű visszaesésről nincs szó, a Reklámszövetség adatai szerint a sajtó reklámbevételei 2007-ben reálértékben stagnáltak. Az évek óta tartó példányszám csökkenés így is érezteti hatását: a lapok aránya a teljes hazai hirdetési költésben folyamatosan csökken. Nálunk a gazdasági gondok is nehezítik a helyzetet, a lakossági reálkereset csökkenése az újságvásárlásra is kihat. Az idei első negyedéves eladási adatok azért is érdekesek, mert már a második évben mutatnak jelentős visszaesést. A 2007-es adatokat a kiadók még az előfizetéses terjesztési rendszer átszervezésének problémáival, a rossz terjesztéssel próbálták indokolni, de mára már világossá vált, máshol kell keresni a gondokat. Az új előfizetéses hálózat átmeneti minőségi problémái már 2007 második félévére nagyrészt megoldódtak, idénre pedig a panaszok száma jóval a két évvel ezelőtti szint alá esett. A kiadóknak tehát szembe kell nézniük a keserű valósággal: az olvasók száma nem azért csökken, mert nem jutnak hozzá a lapokhoz. A valós okok a korábban említett, a médiafogyasztói szokásokban végbemenő drasztikus változásokban rejlenek. A nagy kihívás számukra az, milyen új, kreatív megoldásokkal tudják ezt a trendet megállítani vagy legalábbis lassítani.
Ami az első negyedév konkrét adatait illeti, a legnépszerűbb bulvárlap, a Blikk eladása a három évvel korábbi negyedmillió helyett idén már csak mintegy 210 ezer volt. A közéleti lapok közül a Népszabadság példányszáma egy év alatt 137 ezerről 116 ezerre csökkent, a Magyar Nemzet hasonló arányú csökkenéssel most 60 ezernél, a Népszava kisebb veszteséggel 20 ezernél tart. A napilapok közül az egyetlen igazi nyertes a Bors, amely 76-ról 83 ezerre növelte eladását. A magazinoknál szintén általános a csökkenés: a nagy példányszámú kiadványoknál többezres nagyságrendű.
