Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

A legendás rockmusical újra Budapesten kerül bemutatásra. Déry Tibor azonos című kisregényének musicalváltozatát 1973-ban alkalmazta színpadra Pós Sándor, míg a felcsendülő zeneművek Presser Gábor, a dalszövegek Adamis Anna nevéhez fűződnek.

2015. október 8., 20:41

Az immár klasszikus rockmusical az Orfeusz-motívumra épül: a szerelmes férfi (József) alászáll az „alvilágba” elragadott kedvese (Eszter) megkeresésére. A Déry Tibor által megírt pokol az elhíresült Altamonti Fesztivál, ahol a Rolling Stones együttes koncertjén egy fekete fiút meggyilkoltak a fékevesztett hangulatban.

Ez a drámai alaphelyzet alkalmat ad az írónak arra, hogy nyíltan, megrázóan szóljon terrorról, kirekesztettségről, etnikai és szexuális másságokról, felemelje szavát a kábítószer ellen, döbbenetes erővel fogalmazza meg egy értékvesztett világban útját kereső fiatalság magányát, kétségbeesettségét, tisztaság utáni vágyát.

Presser Gábor immár slágerré vált dalai minden korosztály számára meghatározóak, biztosítják a produkció iránti érdeklődést.

Az előadás a Pannon Várszínház produkciója, a darab főszerepeit Sánta László, Zayzon Csaba, Egyed Brigitta, Oravecz Edit, Koscsisák András alakítják, Krámer György koreográfiájával.

Tartalom:
Első felvonás
Autók végeláthatatlan sokasága, háromszázezer fiatal közeledik az eső áztatta autópályán a montanai rockfesztiválra („Menni kéne”). Az égen feltűnő madárrajok baljós árnyékot vetnek a tömegre („Valaki mondja meg”). A kocsisorban van József is, egy Magyarországról menekült New York-i férfi, aki szintén emigrált feleségét, Esztert keresi, aki ellenzése ellenére utazott a fesztiválra. Útközben felvesz egy fiatal stoppost, a Fiút, akit homoszexualitása miatt provokál, majd kidobja kocsijából. Eszterről és szerelmükről beszél egy idegen nőnek, aki pár napos frigyet ajánlott neki, s felesége megjelenik előtte látomásában („Arra születtem”). A fesztiválra érkezvén több ismerőssel, köztük Manuellel is találkozik, ám Eszter hollétére nem sikerül fényt derítenie („Ringasd el magad I.”). A kimerült József álomba merül. Eszter meglátja férjét, de nem ébreszti fel, s amerikai barátnőjével, Beverleyvel a bedrogozott tömegben tanúi lesznek, hogy a színpadon kitört verekedésben a biztonságért felelős Pokol Angyalai motorosbanda egyik tagja szíven szúr egy Meredith Hunter nevű fekete fiút. József meghallja Eszter sikolyát, akihez egy lány visz hírt férjéről, de ő visszautasítja a találkozást („Nem akarom látni”). A gyilkosság körülményeit egy Tanútól tudjuk meg, kinek vallomásából saját története is kibontakozik.
József folytatja a kutatást Eszter után. Találkozik a kábult ismerősével, Renével, akitől nem tud segítséget kapni. Összeismerkedik a drogos férjét kísérő kanadai doktornővel, Marianne-nel („A fák is siratják”). Józsefet egyre jobban aggasztja Eszter holléte, így továbbáll („Add, hogy még egyszer”).

Második felvonás
A koncertező tömeget otthagyva Eszter és Beverley egy sátorba húzódnak, ahol a Fiú hasist ad Eszternek („Ringasd el magad II.”). A kábítószer hatása alatt Eszterben felidéződnek a gettók emlékei, míg egy másik közeli sátorban József Joshua és Frantisek filozófiai eszmecseréjének fültanúja. A két szál párhuzamosan halad, s Eszter elmeséli házasságának történetét is. József és Eszter végre találkoznak („Vinnélek, vinnélek”), ám amíg József a kocsit keresi, amiben hazaviheti feleségét, Eszter ismét eltűnik.

Esztert, amikor Beverleyvel a koncertre tart, ismét kábítószeres víziók gyötrik, a koncertre igyekező fiatalok helyett menekülő zsidókat lát („Indulás a koncertre”), látomásában egy Nyilas Madár beszél hozzá, s ad neki újabb adag drogot. Mindeközben a tömeg elválasztja Beverleytől, s közben a színpadon a Bíró a Pokol Angyalát a gyilkosságról vallatja. Most már József és Beverley is Esztert keresi („Eszter keresése”). A keresés egyre szimbolikusabbá válik, „hiszen Eszter a tisztaság, az emberség jelképe”. Az Eszter víziójában érezte tűszúrás valódi volt, a Fiú adott neki heroint, s mikor József rálel, már haldoklik.
Józsefet önvád gyötri, és ahogy felesége holttestére borul, a Fiú hátba szúrja, de nem hal meg, a Fiút elkapják. A Bíró a gyilkost vallatja, Beverly – aki az eseményekről Billtől értesül, aki szintén szerette Esztert – a lányt gyászolja, halálának okát keresi („Arra született”). A finálé a Föld sebeinek begyógyítását (és a fesztivál után maradt hulladékhegyek eltakarítását) célként kitűző, reményteljes „Arra születtünk” és a „Valaki mondja meg” repríze.