Húszéves a Scolar

„Kelkáposztaszag és lépcsőház”; a könyvfesztiválos Scolar-ünnepségen ez a két szó volt, amivel a legelső kiadós emlékeidet megidézted.... Azt sem felejtetted el, hogy mindez családi vállalkozásként indult. Sok más mellett, azt hogy magántőkéből építkezett és mégis megmaradt, lett igényes kiadó, elég ritka Magyarországon. Hogyan írnád le ezt az utat, hogyan csináltátok?

A lépcsőházzal, annak illataival azt jeleztem, hogy ez egy igazi családi vállalkozás volt 2005 őszén, mikor de facto társultam a Scolarba. Az átfogó kiadványstruktúra majd minden területen élt. Ez alatt a gyerekkönyveket, magyar és világirodalmat, ismeretterjesztő műveket és az „akadémiai könyveket” értem. Néhányat említek a már akkor évek óta kiadott szerzőink közül: Linn Ullmann, Erlend Loe, Obádovics J Gyula, Spíró György, Soros György, A.J.P. Taylor, C.G. Jung. Szép névsor! Elindult a Titkok Nélkül sorozat, A design vonal tervbe volt véve. Ami hiányzott az az átgondolt – egyben- intuitív marketing és kereskedelmi tevékenység a tudatos építkezés, az iparosság, no meg a pénz. Én hittem abban, hogy ez egy nagyszerű kiadó, melyet országosan elismert vállalkozássá lehet fejleszteni, társam, a kiadó egyik alapítója, Érsek Nándor meg hitt az együttműködésünkben. Megjegyzem, hogy a másik tulaj Obádovics J. Gyula üzletrészéből vettem át, akinek generációkat nevelő matematikai sikerkönyvének javított változatával indított 94-es alapításakor a kiadó. Tehát ez akkor a szó szoros értelmében családi vállalkozás volt, mert Érsek Nándor a Tanár úr veje. Visszatérve a kérdésre, az adott alapokon továbblindulva lépésről lépésre váltunk és válunk ma is manufaktúrából üzemmé. Már évek óta nemzetközi könyvvizsgálatunk van, szerintem egyedülálló módon a hazai könyves szakmában, hitelkerettel rendelkezünk külföldi partnerünknél, bővítettük, fejlesztettük a webáruházunkat, korszerű irodába költöztünk, raktározásunkat is megújítottuk, és nem utolsó sorban jelentős, neves szerzőkkel-művekkel jelentkeztünk a korábbiak mellett. Elismert és intenzív marketing tevékenységet folytatunk. További erőfeszítéseket kell tennünk viszont az információkezelés-áramoltatás terén. Ez minden szervezet működésének az éltetője, ahogy a mi fejlődésünk egyik záloga is.

Miként alakult a Scolar – jaj, most nem kerülöm el ezt a randa szót – : kiadópolitikája. Szebben és pontosabban: mik voltak a húsz év főbb állomásai? Mely könyvek?

Közelítsünk a szerzők, címek felől, mert így jobban látszik a sokszínűség és a minőség. A kiindulás, mint említettem az „Obádovics” könyvek és a saját fejlesztésű Fazekas- és Szerényi-féle főképpen középiskolásoknak szóló biológiakönyvek voltak, hozzávéve a több kiadást megért háromdimenziós anatómiai atlaszunkat. A gyerekkönyvek terén a kihajtogatós Ravensburger gyerekkönyv sorozat, a szakma „Mercedese”. E profilunkat hazai szerzőkkel-grafikusokkal is bővítettük, Békés Rozi, Méhes Károly, M. Kácsor Zoltán, Barabás Zsófi és Mojzer Zsuzsa, Várszegi Adél, hogy csak néhányat említsek. Mérföldkő volt a skandináv irodalmi nyitás és annak kiterebélyesítése (Oksanen, Per Petterson, Janne Teller, Wassmo, Kim Leine, Hallgrímur Helgasson ) továbbá a magyar nyelven egyedülálló, több, mint harminc címmel megjelent design sorozatunk indítása. További területen is kipróbáltuk magunkat: képzőművészeti és fotós témában, mint ahogy az életmód könyvek terén is. Itt címeket mondok, amelyek közül biztos találnak a polcukon egy-kettőt: Az olvasó nők veszélyesek, Fotósszemmel, Öt sérülés, Asszertivitás, 100 szabály sorozatunk, Agyerobik, Kígyók öltönyben, Nehezen kezelhető gyerekek. Említést érdemel a történelmi vonalunk megerősítése a világhírű Nial Fergusonnal. Szépirodalmi területen inkább a világirodalom területén tudtunk messzebbre jutni, a lassan elcsépeltté váló, de mégis igaz jelzővel: „világhírű” szerzőket sikerült kiadnunk (David Grossman, Almudena Grandes, Alan Hollinghurst, Hanif Kureishi, Wolf Haas.) Hazai vonatkozásban Karafiáth, Gerlóczy, jó és szerethető szerzőink. No meg Ungvári Tamás, akivel egész elképesztő módon talált a kiadó szerzőre, barátra. A visszafogott, de mégis terjedelmes példákból látszik, (eddig több mint hatszáz címet jelentettünk meg), hogy valóban a család kiadójává váltunk. Célunk továbbra is az, hogy 2-100 éves olvasók körében, a minőségi könyvek barátainak a Scolar jusson az eszükbe először. Persze könyvvásárláskor is.

A könyvtervezők – ezt el szokták felejteni – legalább olyan fontos szerepet játszanak egy kiadó munkájában, mint a szerkesztők. Hogyan alakult a Scolar vizuális felülete, az arca?

Ez egy lényeges, és a szerző- és címválasztással, esetleges fordítással, marketinggel, kereskedelmi aktivitással közel egyenrangú kérdés. Főként a könyvborítóval (persze a könyvterv maga is lényeges) számtalan helyen kell megfelelni, fontossági sorrend nélkül: a kereskedő, a vásárló, a szerző, nem utolsó sorban maga a kiadó, aki saját „énképpel” rendelkezik. Meg egy kicsit a recenzens számára is kell dolgozni, mert ma már erre is figyelnek. Nem volt véletlen design sorozatunk megjelentetése, a több mint gyatra közízlés emelése is a szemünk előtt lebegett. Borítóinkkal is hasonló a célunk, többet akarunk nyújtani a megszokott hazainál. Főtervezőnk, Máthé Hanga borítói ennek megfelelnek. Számtalan díjjal jutalmaztak minket e téren. Persze nem minden műfajhoz lehet azonos megközelítéssel hozzányúlni. Erre jók a kereskedők, vásárlók visszajelzései, melyeket igyekszünk figyelembe venni. Kilépve kérdésedből, szórakozásképpen kukkantson bele e cikk kedves olvasója, abba, hogy mit jelent a borító és hogy beszélnek róla kb. 50 évvel arrébb szórakoztatóan, érthetően: A másik fontos felület, ahol a kiadó megmutatja arcát és nem csak a könyvesboltba járóknak, olvasóknak, az az újsághirdetés, plakát, szórólapok, meghívók területe, illetve a honlapunk és, Facebook-oldalunk. E téren méretünkhöz mérten jelentősebb aktivitást fejtünk ki, de ez szükséges, mint független kiadó többet, hangosabban, kell kotkodácsolnunk, hiszen..., (ez már egy másik, terjedelmes interjú lenne). Szóval e téren is hasonló elvet vallunk, a figyelemfelhívás erőssége párosuljon a szakmai színvonallal.

Mi mondható el a kiadó kortárs magyar oldaláról?

A gyerekirodalom, a gyerekkönyvek terén sikeresen bővítettünk. Kiváló szerzőink (Méhes Károly, Várszegi Adél, M.Kácsor Zoltán) jeles illusztrátorokkal dolgoznak (Békés Rozi, Paulovkin Boglárka, Máray Mariann Szigeti András,) Itt könnyebb a helyzetünk, mint a szépirodalomnál, ahol működik a beszűkült magyar kánon. Különösebb ok nélkül miért váltana egy jól bejáratott, bejátszatott szerző kiadót? Habár jöttek kiváló tehetségek, sikeres szerzők hozzánk, Karafiáth Orsolya, Ungvári Tamás, Gerlóczy Márton és még néhányan. Belátható, hogy a szomszéd utcában lakó szerzővel más formában kell együttműködni, mint egy külföldivel, sokkal intenzívebb a személyes kapcsolat, a személyes számonkérés, vagy csak egyszerűen az írói ego jogos megjelenése, esetünkben a kiadójánál. E téren is az idő, ha nem zökken ki, nekünk dolgozik, vagyis jeles szerzőkkel bővülünk.

Hogyan látod ma a kiadó helyzetét, jövőjét, esélyeit a magyar könyvpiaci viszonyokon belül? És mikre számíthat a közeljövőben az olvasó?

No, erre nem akartam fentebb kitérni, mert egy ilyen születésnapi beszélgetésbe nehezen fér bele (vagy csak eufemisztikusan, magyarul ekézés nélkül) könyvpiaci kitekintés felől beszélni a jövőnkről. Röviden: a független könyvkiadókra (a nagy terjesztők, vagy azok tulajdonosainak a tulajdonrészesedése nélkül működő műhelyek) nem vár rózsás jövő. Ami megtehető velük, az megtörténik velük. Nem jutnak bizományosi bevételükhöz, vagy csak 3-6 hónap múlva, vagy akkor sem. kKemelt kihelyezésekért az árrésen túl plusz bőrt húznak le róluk, és még így sem garantált a megfelelő felületű kihelyezés, hiszen az „első sorba” a saját kiadó könyvei, aztán a másik hálózatos kiadó könyvei, kerülnek. Ők beszámítással rendezik egymás felé a tartozásukat és így sokkal kevésbé vannak kitéve likviditási krízisnek, mint a függetlenek. Remélem egy bölcsész, irodalmár számára nem szentségtörő ilyenről beszélni. Pl. Sofi Oksanen könyvfesztiváli díszvendégsége a magyar könyves viszonyok között elég nagy durranás volt, ennek ellenére új könyve számtalan boltból elfogyott, az utánrendelés nyögvenyelős, a régebbi, egyrészt újranyomott köteteiből egy-egy van csak kint, az is névsorba gerinccel polcba dugva. Bolti bejárások, telefonok, adnak idegőrlő plusz feladatot, hogy történjen valami. Karácsonykor 2+1 akciót szerveznek friss bestsellereiket is beletéve a kínálatba, erre persze csak az elszánt vásárló megy beljebb a boltba. Hosszan beszélhetünk a Versenyhivatal két döntéséről (Kartelezés vádja és a Libri-Bookline egyesülés engedélyezése). Az utóbbi esetben automatikusan, az engedélyezés megfogalmazásával húztak ki többszázmillió forintot a kiadók zsebéből és toltak át az egyesült cégbe. Egyszóval jól vagyunk, sikeres kiadványok tucatjával rendelkezünk, mi adtuk a könyvfesztivál díszvendég íróját, meg Banulescut. Kiadó jobban nem lehet.

A jövőben pásztázva a közeljövőre térnék ki pár mondatban: Folytatjuk világirodalmi menetelésünket az ősszel, melyet néhány szerzővel, címmel jellemeznék: Peter Buvalda: Bonita Avenue (Nagy ívű, több mint 300.000 példányban eladott regény a németalföldről, egy briliáns professzor-politikus bukásáról, családja széthullásáról.) Árni Pórarinsson: A boszorkány ideje (Komoly és leleplező társadalmi portré, aprólékosan építkező izlandi krimi) Rachel Urquhart: A látnok (Feszült és misztikus atmoszférájú regény a XIX századi Amerikában játszódik.) Andrea Molesini: Nem minden mocsok bécsi (Díjjakkal kitüntetett első világháborús regény egy árva kamaszról, amely humort sem mellőzi.) Hannah Arendt könyve is megjelenik Rahel Varnhagen-ről. Jön még Per Pettersonés Arnie Dahl új könyve, terveink szerint Dahl is jön! A Semmi nyomán a nagykamaszoknak, ifjú felnőtteknek szánjuk elsöprő sikerű amerikai szerzőnk Rainboww Rowell első magyarul megjelenő könyvét (Eleonor és Park). A díjjakkal jutalmazott mű rossz csillagzat alatt született szerelmesekről szól, akik tudják, hogy nem tart örökké, de megpróbálják... Hab a tortán a még fiatalabbaknak a már klasszikus másik Dahl, Roald DAhl három könyve: Charlie és a csokigyár; Danny, a szupersrác; Gyurka és a csodabalzsam.

Szóval látható, hogy 20. évünkben tervekkel bőven el vagyunk, most kezdünk felnőni, és bízunk abban, no meg teszünk is érte, hogy kiadónk a fentebb írtnál is jobban legyen. Köszönöm a kérdéseket.

Jánossy Lajos