Hogy mi van?

2014. március 3., 13:30

Azt állítja Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter (a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában), hogy miközben a kormányt a bankrendszer tönkretételével vádolják, „a bankrendszer nyereségmutatók alapján is jó állapotban van”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nincs. A friss adatok szerint ugyan a magyarországi bankok tavaly valóban elkönyvelhettek 67 milliárd forintnyi adózás utáni nyereséget (az összforgalomhoz képest ez minimális), csakhogy ez a profit főleg az egyik német tulajdonban lévő bank nagyarányú (és a veszteségek miatti kényszerű) tőkeemelése miatt képződött – papíron. Összességében a magyar kereskedelmi bankok továbbra is veszteségesek, néhány (egyébként szintén gyenge lábakon álló) kivételtől eltekintve. Ha Varga szerint ez a jó állapot, van okunk aggódni.

Azt is állítja a nemzetgazdasági miniszter
(ugyanott), hogy a kormány nem adta el a „családi ezüstöt” az államadósság csökkentéséhez, vagyis nem használt fel ehhez állami vagyont, sőt azt még gyarapítani is tudta, például a Mol-részvények megvásárlásával.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a kormány pontosan a „családi ezüstöt”, még közelebbről a családok ezüstjét tulajdonította el az adósságcsökkentéshez (amely mellesleg nem sikerült, hiszen az adósság ismét a GDP 80%-a fölött van). A magán-nyugdíjpénztárak háromezermilliárdja ugyanis a családoké, a magánembereké volt, az ő nyugdíjukra félretéve és befektetve. Ami a Mol-részvényeket illeti, a csomagot szintén a máséból, IMF-kölcsönből vásárolták, a részvény árfolyama pedig hétfőn 13 ezer forint alá esett, holott Orbánék 2011-ben még 22 ezer 400 forintért vették. Elköltöttek tehát ötszázmilliárd forintot Mol-részvényekre, és ebből már több mint kétszázmilliárdot elvesztettek. A mi zsebünkből. A mi ezüstünkből.

Azt is állítja Varga Mihály
(szintén a Vasárnapi Újságban), hogy a családi adókedvezmény bővülésével, a rezsicsökkentéssel, a nettó bérek emelkedésével „akár egy 13. vagy 14. havi jövedelem is ott marad a családoknál”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy dehogyis marad. A 13. havi többletjövedelem 8,3 százalékos emelkedést kellene hogy jelentsen reálértékben, a 14.-kel együtt pedig majdnem 17 százalékot. Ehhez képest azonban 2010 óta mindössze 2-3 százalékkal nőttek a reálbérek, illetve a reáljövedelmek. Négy év alatt. Úgyhogy matekból és gazdaságpolitikából bukta. Kampányhazugságból jeles.

Azt állítja továbbá Varga Mihály
(lásd: fent), hogy a magyar gazdaságnak fontos partnere ugyan az ukrán, de szerencsére „az ukrán kitettség nem olyan erős, hogy az megrengesse a magyar gazdaságot”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem a két ország gazdasági kapcsolatai a lényegesek (bár tavaly elérték a négymilliárd dollárt, és az ukránok jelentős mennyiségű áramot adnak el nekünk), hanem az, hogy leállítják-e az orosz gázszállításokat Ukrajnának, illetve Ukrajnából. Mert ha igen, az bizony megrengeti a magyar gazdaságot. Főleg azért, mert a magyar tárolókban a tél beálltakor csak 1,7 milliárd köbméter gáz volt a 4,3 milliárdos kapacitással szemben, sőt az Orbán-kormány utasítására 120 millió köbméter párnagázt is eladtak, pedig az technológiailag is kockázatos. Párna és tartalék nélkül mire hajtjuk le a fejünket, ha az oroszok elzárják a csapot, tessék mondani?

Azt állítja Fricz Tamás
(a Civil Összefogás Fórum egyik vezetője a Magyar Nemzetben), hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával „a Fidesz azt tette, amit tennie kellett... a Fidesz az egyetlen járható útra lépett, amelyre magát demokratikusnak valló párt léphetett.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ez a magát demokratikusnak valló párt a mai napig nem ismerte be, hogy valóban erre az állítólag egyetlen járható útra lépett. Még Kósa Lajos alelnök is visszaszívta saját, minapi „igazságbeszédét”, amely szerint ő is hallotta a felvételt, és valóban a Fidesz juttatta el az anyagot a médiához. Fricz Tamás mindenesetre ezt most tényként közli (ami helyes), csupán rossz következtetésre jut (ami nem helyes). Az egyetlen járható és demokratikus út ugyanis az lett volna, ha a Fidesz áll elő a birtokába jutott beszéddel, maga vállalja annak közzétételét, nem pedig szabad prédaként dobja be a köztudatba, úgy viselkedve, mintha az a pártot is váratlanul érné. „Igazságkampányukat” így építették hazugságra. A mai napig. Nem mondanám túl demokratikusnak.

Szinte elképzelhetetlen a karácsony Reszkessetek betörők nélkül. A filmet ugyanis bár már unalomig játszottak a televíziócsatornák, az alkotás még mindig sokakat odaszegez a képernyők elé. Ám mielőtt idén bárki leülne megnézni, jobb ha megismer pár tényt a filmről, amit eddig biztosan nem tudott.

A könyv klasszikus karácsonyi ajándék, nincs is jobb, mint bekuckózni egy hideg, ködös, téli napon, és olvasni egy bögre forró kakaó vagy tea mellett. Ebben az összeállításban olyan könyveket ajánlunk, amelyek biztos sikert aratnak a fa alatt.