Egy állami magánszínház
Az éppen egy éve magánosított Játékszín Nonprofit Kft. 63,4 millió forint külön támogatást kapott a kormánytól. Mire, és miért is? Jó munkájuk elismeréséül, mert a körúti kisszínház „sikeresen megújult”. Az állami dicséretet maga a Játékszín hozta nyilvánosságra nemrég.
De ki döntött a juttatásról?
A Független Előadóművészek Szövetsége (FESZ) nyílt levélben követelte Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, adjon magyarázatot arra, miféle különtárgyalások alapján ítéltek meg a Játékszínnek ennyi pénzt? Milyen forrásból? Milyen jogszabályok alapján? S miként lehet garantálni így a hazai kultúrafinanszírozás átláthatóságát?
A tiltakozó levélből kiolvasható: mivel a Játékszín magánteátrum, a „nem minősített” színházművészeti szervezetek közé tartozik, ugyanúgy, mint a független társulatok. Azaz: nem járna a Játékszínnek állandó állami apanázs. Persze miért is járna privát színháznak? Viszont pályázhat évente produkciós támogatásra – akárcsak a Stúdió K. vagy a nemzetközi rangú színi együtteseink, Bodó Viktor, Pintér Béla és a Krétakör csapata.
A FESZ dokumentumaiból az is kiderül: az emberi erőforrások minisztere által felkért szakmai zsűri nulla állami támogatást szavazott meg a Játékszínnek. Ennek ellenére az EMMI Színházművészeti Bizottsága – amelyet Vidnyánszky Attila vezet – hétmillió forintot ítélt meg a teátrumnak. Halász János kulturális államtitkár pedig aláírta a döntést.
Hogyan lett akkor a végeredmény 63,4 milliós különjuttatás? Miközben a pályázatokon elnyerhető forrás maximuma 35 millió forint volt. Csak összehasonlításul: a Krétakör 10 milliót kapott, a MU Színház 33, Pintér Béláék 34, a Stúdió K. 23 milliót.
A 168 Óra is feltette a kérdéseket írásban a kulturális államtitkárságnak. Ki döntött a Játékszín külön támogatásáról? Milyen forrásból kapja a magánszínház a támogatást? És miért? A Kultúráért Felelős Államtitkárságtól azt a választ kaptuk: a kormány döntött így az augusztus 28-ai ülésén, viszont nem az EMMI büdzséjéből kapja a 63,4 milliót a Játékszín, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Jól értjük? Külön kormányzati döntés született a magánszínház állami támogatásáról?
Igen, ezt megerősítette nekünk a gazdasági tárca is. Válaszukban azt is írták: a Játékszín az „új tulajdonosi szerkezetében is alapvetően közfeladatot lát el, így tekintettel a korábbi állami szerepvállalásra, valamint a teátrum által megvalósított szakmai programra, a sikeres átalakulás és a zökkenőmentes feladatellátás érdekében indokolt pénzügyi segítségként az állami szerepvállalás biztosítása”.
Minket persze nem lepett meg a Játékszín 63,4 millió forint „prémiuma”. Koltai Tamás kollégánk Zuhan a nívó című publicisztikájában már 2012 novemberében megjósolta, hogy így lesz. Állami finanszírozás nélkül nem lehet működtetni egy Játékszín méretű színházat. Koltai Tamás írása miatt beperelte lapunkat akkor Németh Kristóf. S bár kollégánk a tárgyaláson is hangsúlyozta, csupán a véleményét fogalmazta meg, a bíró ezt is tényállításnak vette, és helyreigazításra kötelezett minket: „Az állami pénzből fönntartandó magánszínház” megjelöléssel olyan hamis színben tüntettük fel a valóságot, „mintha a Játékszín fenntartása állami pénzből történne”.
De akkor mégis: milyen pénzből történik? A 63,4 millió nem közpénz? Valójában ki kelt itt hamis látszatot?
Csak óvatosan kérdezzük. Hiszen a bíróságon megtudtuk, a kérdő és feltételes mondatok is tényállítások; a kérdés jogát is bizonyítani kell tudni. Nálunk nem az áll bíróság elé, aki állami döntnökként elkótyavetyél egy kulturális intézményt, hanem az, aki ezt szóvá teszi.
De legalább a szakma egy szervezetének most feltűnt, hogyan működik itt egy „állami magánszínház”. Persze már feltételezni sem merjük, amit feltételeznénk, hiszen pereink fiatal bíráitól azt is hallottuk: ha Németh Kristóf politikai kapcsolatait nem tudjuk dokumentumokkal alátámasztani, akkor azok nem léteznek. Tehát írni sem ajánlatos róluk.
