Angsterek
Ha Pécsett járnak a nyáron (csak ajánlani tudom), ne mulasszák el megnézni a Király utcai Vasváry-házban azt a pompás kiállítást, mely a világhírű orgonaépítő famíliának, az Angstereknek állít emléket. Gazdag anyagot felvonultató, elegáns és tanulságos kiállítás ez, sokat elmond az elmúlt másfél évszázad magyar történelméről.
Pedig csak egy család, csak egy cég történetéről szól. Az Angsterekről. Angster Józsefről, a többre vágyó fiatal asztalosról, aki bebarangolja a fél világot, és amikor már mindent tud az orgonaépítésről, és marasztalják erősen a fény városában, a világ egyik leghíresebb cégénél, ő hazajön. Apró műhelyt nyit Pécsett, és nekiáll orgonákat építeni; amikor meghal, messze földön híres céget hagy maga után, megbecsült, előkelő, gazdag polgára a városnak, az országnak.
Majd a leszármazottak (viszonylag rövid) sora következik, további felvirágoztatással, modernizálással, terjeszkedéssel, aztán – a huszadik század második felében – a vég stációival. Államosítással, börtönbe vetéssel, emigrációval. A maradék leszármazottjai ma külhonban élnek, a hajdan hét határon híres orgonák közül azonban sok túlélt mindent, és ma is szól. Csodálatosan.
