A társulat is elbúcsúzott Budaörstől, követték az igazgatót
Éless Béla új színházat alapított, az első előadásuk vasárnap lesz a Fővárosi Művelődési Házban (FMH), a Társasjáték New Yorkban című darabot játsszák Almási Évával, Koncz Gáborral és Ábel Anitával. Az Éless Szín egyébként mobil színház lesz, az FMH mellett játszik majd pesterzsébeti Csiliben és a kőbányai Patakyban is.
A 11-es bűvös szám lehet az Éless naptárban, hiszen Tatabányáról és Budaőrsről is 11 év után tették ki, pedig mindkét helyen színházalapító volt.
Politika nélkül ma már színház sincs. A nyolcvanas évek végén a politika már nem foglalkozott a színházzal, a kilencvenes évek elején még nem fedezték fel, de az önkormányzati törvény lehetőséget ad, hogy minden helyi intézmény vezetőjét csak politikai csatározások után válasszák ki. Nálunk a polgármester, az alpolgármester és a jegyző is járt színházba, tehát tudták, hogy mit ér a munkám, de ők kisebbségben voltak az önkormányzatban, így nem is születhetett szakmai döntés. Mindegy is már. Egyébként nem kaptunk óriási összeget az önkormányzattól, a 16 milliárd forintos budaőrsi költségvetéshez képest a 72 millió igazán nem sok. Sopron például 400 milliót ad a saját színházának.
Valamit mégis rosszul csinált, ha 11 év után leléptették.
Talán azt, hogy csak a szakmával törődtem. Évente 200-210 előadást tartottunk és a 230 milliós költségvetésből 85 milliót mi hoztunk be, amely messze a legjobb arány, pedig hat pesti kis színházzal hasonlították össze. Ám úgy tűnik az eredmény nem számított.
Miért csak egy év után kezdett új színházat szervezni?
Nyolc hónap volt a felmondási időm, s közben nem éreztem volna etikusnak, más színházat keresni. A társulat ugyanis velem maradt, vagyis 25-30 színésszel kerestem új színpadot, s elsőnek az FMH fogadott be. Nagyon méltányos terembérletet állapítottak meg, s a terem 400 férőhelyes, nagyon ideális. Gazdagréten van egy iskola, ahol próbálhatunk. Befogadott bennünket a Csili és a Pataky is. Több pályázaton is indultunk, de egyelőre csak az Előadóművészeti Alap támogat. A régi előadások többségét játszani fogjuk, hiszen a színészek velem vannak, így újra színre kerül A néma levente, a Szókimondó asszonyság, a Huzatos ház és az Aranykoporsó. A pályázatokon sem a színházra kérünk támogatást, hanem a produkciókra, szerintem ez a jövő.
Nagy bátorság válság idején színházat csinálni.
Közgazda lennék, tudok számolni. Kamikázé akcióra vállalkoztam, s tulajdonképpen csak mentem az előadásokat. A színészeknek is tartozom ennyivel, hiszen egy előadás kivételével a Budaörsi Szín vezetői levették az előadásainkat a műsorról. A társulat legjobb erői velem maradtak, s nélkülük ki sem írhatnám, hogy Éless-Szín.
