A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
A címlap „nyomokban iróniát tartalmaz” – jelzi a szerző, aki gyakorló pszichiáter. Könyvében a gyógyító tapasztalat az evokatív rácsodálkozással jár párban: ritka szerencsés konstelláció! A szóban forgó személyiségzavar a lakosság egy százalékában létezik, hatása azonban országos is lehet.
A nárcizmusnak számos árnyalata, változata, átmenete létezik. Hordozói hiúk, öntömjénezők, dominánsak, vezérségre, ellenőrző szerepre igényt tartók. Nem együttműködők, hanem győztesek. (Nyerni, de nagyon!) Manipulatív emberkísérletek készséges résztvevői (de csak a „jó oldalon”). A vezető aztán könnyen túlhízlalódik, elveszíti valóságérzékét. „Alattvalói” azzal vigasztalódhatnak, hogy a mi családunk, csapatunk, népünk, vallásunk, pártunk ab ovo többet ér, tehetségesebb, elhivatottabb, mint más család, csapat stb. Az emberiség. Vagy Európa. Pedig „a legnagyobb, amit politikai nemzet átélhet, az egyenrangúság!”
A személyiségzavar hordozói az orvosi, papi pálya, a politika, a média, a színház élőhelyein találhatók. Fontos számukra az uralmi helyzet, a siker, a szavazat, a csodálat, a sebezhetetlenség, a nélkülözhetetlenség illúziója, a kivételes feljogosítottság érzete. Nekik a dolgok „járnak”! Szükséges feltétel még saját fölértékelésüknek, mások lefokozásának a lehetősége. A grandiozitás érzete. A nárcisztikus azt látja, amiben hisz. Nem mindig okosabb másoknál, bár olykor feltűnően gyors észjárású, és igen jó a marketingben. Ritkán gyakorolja a párbeszédet. Inkább hatalmi helyzetből tematizálja a kommunikációt.
Az autoriter helyzetek versenyelőnyhöz juttatják a nárcisztikusokat, akik amúgy is hajlamosak mindent a győzelem-vereség dichotómiájában értékelni. Árnyalatok nélkül.
Kiválóan érdekes és tanulságos könyv.
(Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo Kiadó.)
