A királynő olvas

Nehéz volna meghatározni e munka műfaját. Legyen a békesség kedvéért kisregény, de úgy képzeljék el, hogy van benne egy teljes fejlődésregény és annak kifejlett stílusparódiája, egy filozófiai traktátus és annak ironikus változata, egy archaizáló trónregény és annak kifejlett pamfletje meg egy rejtőzködő angol irodalomtörténet, mintha Szerb Antal írta volna.

Sőt, mintha az egészet Szerb Antal írta volna.

Úgy képzeljék el, mint amit végig mosolyogva olvas az ember.

A történet végtelenül egyszerű. Az angol királynő (aki a megszólalásig, sőt kicsit azon túl is hasonlít a jelenleg regnáló ánglius uralkodóra) egy véletlen találkozás következtében rákap az olvasásra. Mit rákap, igazi szenvedélyes olvasó lesz belőle, falja a könyveket egymás után, s mire környezete föleszmél, már más ember, mint volt azelőtt. Például jobban érdekli az olvasás, mint a kötelező királyi ceremóniák – így aztán azok közben (helyett) is olvasni kezd.

Az olvasás világlátását, sőt személyiségét is megváltoztatja, s lassan átalakítja egész értékrendjét. Úgyannyira, hogy végül meglepő elhatározásra jut... de ennek mibenlétét már igazán nem illene elárulni a leendő olvasóknak.

Alan Bennett elegáns, finom könyvét Rakovszky Zsuzsa elsőrangú fordításában élvezhetjük.