A Kádár-korszak vendéglői – Bauer Sándor fotói a Fortepanon

2017. február 4., 06:25

A ma már körülbelül nyolcvanezer darabból álló Fortepan online fotóarchívum azzal a céllal jött létre, hogy amatőr fotókon keresztül mutassa be az elmúlt évtizedek hétköznapi krónikáit. A szándék tehát az értékmentés és az is, hogy a képeket mindenki számára láthatóvá, felhasználhatóvá tegyék. A gyűjtemény legrégibb amatőr felvételei 1900-ból származnak. Ám egy ideje már hivatásos fotósok hagyatékait is elkezdték feldolgozni. Azonban egyetlen szerző munkáiból sem digitalizáltak annyit, mint Bauer Sándortól, aki az 1957-ben induló Vendéglátás című lapnak dolgozott. A mester 2009-ben hunyt el. A Fortepan egyik alapító-szerkesztője, Tamási Miklós a 168 Órának elmondta: Bauer István lánya ajánlotta fel nekik édesapja hagyatékát.
– A Népszínház utcai lakásuk mosókonyhájában tárolta Bauer a negatívjait, s a tekercsek most is ott vannak. Körülbelül tízezer kockát válogattunk ki, és ebből tavaly már 3700 fotót előhívtunk és szkenneltünk a weboldalunkra.

Bauer Sándor a második világháború után, 17 évesen kezdte a pályáját a Magyar Film Irodánál. Az ’56-os forradalom után az újrainduló mindennapok történéseit örökítette meg. Bauer később munkatársa lett az Ez A Divatnak. Felkérést kapott arra is, hogy a zsidó hitélet eseményeit fotózza. Ez az anyag is hamarosan felkerül a Fortepanra.

Tamás Miklós korábban az OSA Archívumában volt programvezető, most már csak a Fortepannal foglalkozik. Munkájukhoz semmiféle anyagi támogatást nem kapnak.

– Mégis úgy gondoltuk, ha már hozzánk került Bauer Sándor fantasztikus életműve, elkezdjük a képek digitalizálását. Ha mi nem csináljuk meg, akkor ezek a fotók soha, sehol nem lennének láthatók.

S. ZS.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.