A huszonnegyedik óra
Nem vitatkozni kívánok Mester Ákos publicisztikájával (Befürdés), mert igaza van, csak két megjegyzést teszek.
1. Költői a kérdése: lehet-e normálisan ellenzéki politizálni a Fidesz diktálta abnormális jogi, politikai, társadalmi feltételek között? Ha a józan demokratikus diskurzus nem megy át a kormány uralta médián, biztosan nem bölcsebb, de hatékonyabb a jeges vizes nyakon löttyintés.
2. Én nem érzem ütemtévesztésnek Gyurcsány Ferenc pártuniós fölvetését. Orbán Viktor a liberális állam lebontásán és megszüntetésén munkálkodik, és az ebben a folyamatban a politikai létükben veszélyeztetett ellenzéki pártoknak nem az a legfontosabb feladatuk, hogy ezt akár népfrontszerű szövetségükkel megakadályozni igyekezzenek?! Ugyanis ha nem sikerül az illiberális Fidesz-gőzhengert megfékezni, akkor egészen biztosan nem lehet más a politika, bármit jelentsen is ez Schifferéknek. Jól látja ezt az ellenzékiséggel nem vádolható Schmidt Mária is, aki szerint az ellenzék az önkormányzati választásokon drámai vereséget fog szenvedni, és ezzel megsemmisül. Márpedig – és ez már ismét az én véleményem – ahol nincs ellenzék, ott nincsen demokrácia, és ahol nincsen demokrácia, ott diktatúra van.
Kedves demokratikus ellenzék, a huszonnegyedik órában vagyunk!
Dömötör István
E-mail
