100 év – 100 tárgy

Százéves a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A jubileum kapcsán most nyitották meg a 100 év – 100 tárgy című kiállításukat. A tárgyak nagy részét az Óbudai Hitközség és a Nagykanizsai Hitközség adományozta.

A zsidó múzeumot 1916-ban alapították a Hold utcában; 1932-től átkerült mai helyére, a Dohány utcai zsinagógához toldott épületbe. A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény a második világháborút a Nemzeti Múzeum pincéjében vészelte át.

Budapestet pezsgő zsidó kultúra jellemezte. Ezt csonkította meg a holokauszt. Erre is emlékeztetnek a tárlat anyagai. Például Reich (Rejtő) Jenő levelei, amelyeket deportálásakor a tehervonat ablakán dobott ki. Vagy a tizenhat éves Weinmann Éva naplója, aki leírja, hogyan vitték el a pesti gettóból munkaszolgálatra.

Petőcz Károlyné, Edit néni, Rosenberg Miklós lánya a múzeumnak ajándékozta a Dohány utcai zsinagóga bádogmakettjét. A 168 Órának édesapjáról is mesélt:
– Rosenberg Miklós építész szeretett volna lenni, de a zsidóellenes rendelkezések miatt nem mehetett egyetemre, ezért bádogosnak tanult. A Dohány utcai zsinagóga bádogmakettjéhez 1942-ben látott hozzá. Majd ’43-ban behívták munkaszolgálatra. Valahová Budapest környékére vitték, onnan Németországba akarták cipelni. Édesapám azonban néhány társával megszökött. Aztán az oroszokkal találták szembe magukat. De hazatérhetett. Csakhogy amikor itthon rádöbbent arra, hogy rokonai és barátai közül sokan elpusztultak a lágerekben, apám „belehalt a bánatba”.
Kiss-Gál Zsuzsanna tervező remek munkát végzett a kiállítás installációjával. A részletes magyarázatok révén a laikus látogató is megérti a tárgyak mögötti személyes történeteket.