Zelenszkij üzent Orbán Viktornak
Az ukrán elnök azt mondta, mindent megtett a kijevi vezetés, hogy megkezdődhessenek az uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások.
Ukrajna „mindent megtett, amit elvártak tőlünk” az európai uniós ajánlások átültetésével kapcsolatban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy az ukrán parlament az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez fontosnak tartott törvényjavaslatokat fogadott el, köztük a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új jogszabályt.
Zelenszkij mindhárom szóban forgó törvényjavaslatot azonnal aláírta, és azokat Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban kulcsfontosságú lépésnek nevezte – írta a Népszava. „Arra számítunk, hogy Ukrajna erőfeszítéseit az Európai Unió vezetői kellőképpen értékelni fogják, és az Ukrajnának tett ezekkel kapcsolatos európai ígéretek teljesülnek” – mondta péntek éjjeli videóbeszédében az államfő.
Irina Herascsenko parlamenti képviselő, a törvényjavaslat egyik beterjesztője a Telegram közösségi üzenetküldő szolgáltatáson úgy nyilatkozott, hogy „a Velencei Bizottság ajánlásait követve megvédtük a társadalmat az ukrán nyelv potenciális visszaszorulásától az oktatásban, a médiában és a könyvkiadásban, és az ország oroszosodásának veszélyét is elhárítottuk”.
Bejegyzése szerint a törvényjavaslat lehetővé teszi az uniós nyelvek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek használatát a politikai reklámokban, a magániskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségekből álló diákcsoportokban és a médiában. Mint mondta, az ukrán mint államnyelv tanulása kötelező lesz minden oktatási intézményben, bár az oktatás uniós nyelveken is folyhat.
A kijevi parlament pénteken megszavazta a korrupció elleni harcról és a kisebbségekről szóló törvény módosítását is.
Ezzel az ukrán vezetés két olyan érvtől fosztott meg Magyarországot, amelyre hivatkozva az Orbán-kormány eddig nemet mondott az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére – írt a a lap.
Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény javasolja, hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát: a helyi önkormányzatokról, a felsőoktatásról, a közoktatásról, az államnyelvről, valamint a médiáról szóló törvényt is.
A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását.
Azok az iskolások, akik 2018. szeptember elsejéig megkezdték tanulmányaikat, az ukrán államnyelvi törvény elfogadását megelőző szabályok szerint tanulhatnak a középiskolai végzettségük megszerzéséig. A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.
Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait.
A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ukrán nyelv és irodalom mellett az Ukrajna történelmét és a honvédelmi ismereteket oktató, Ukrajna védelme elnevezésű tantárgyat is kötelező államnyelven oktatni. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját.
A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett.
A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról tájékoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminsztert, hogy az ukrán parlament több fontos jogszabály elfogadására készül. A magyar külügyminiszter a tájékoztatást megköszönte és tudomásul vette.
Orbán Viktor legutóbb egy pénteki nyilatkozatában mondta, hogy Ukrajna még nem áll készen az uniós tagságra, egyik példaként pedig akkor is a kisebbségek nyelvhasználati jogát korlátozó törvényt hozta fel.
Vétófenyegetése kisebb riadalmat kelthetett EU-s körökben, a magyar miniszterelnököt Emmanuel Macron francia elnök és Pedro Sánchez spanyol kormányfő is győzködte már siker nélkül, hogy adja fel az ellenkezését a jövő heti EU-csúcs előtt.
(Kiemelt kép: Maxym Marusenko/NurPhoto)
