Visszajöttek a tálibok, jön-e több kábítószer Magyarországra?

Sokan tartanak attól, hogy a tálibok hatalomra kerülésével fellendül a heroin alapjául szolgáló mák termesztése Afganisztánban. A félelmük alaptalan.

2021. augusztus 26., 10:39

Szerző:

A nyomtatott 168 Óra legújabb cikke szerint a húszévnyi amerikai megszállás idején sem hagyott alább a termesztési kedv. Sőt, 2017-ben alig egy év alatt a harmadával, összesen 328 ezer hektárra nőtt a máktermesztő földek nagysága – ez több, mint hat Budapestnyi terület. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának 2017-es jelentéséből az is kiderül, hogy hasonló mennyiségi ugrás 2010-ben következett be – szintén az amerikai megszállás idején.

A viszonylag igénytelen mák mindössze három hónap alatt kifejlődik, így évente többször is be lehet takarítani. A heroin alapanyaga az ópium, amely a mákgubókban található nedv. A gubók megkarcolása után kifolyó természetes máktejet a napon megszárítják, majd begyűjtik. Ezt a masszát aztán a több ezer zuglabor valamelyikében dolgozzák fel kábítószerré. A máktermesztés és ez ebből készülő kábítószer kereskedelme becslések szerint Afganisztán GDP-jének mintegy a felét adja. A heroin jelentős anyagi forrása a táliboknak is, noha a 2001-es amerikai megszállás előtt az ország akkori vezetője, Mohammed Omar molla iszlámellenesnek minősítette a kábítószert, és betiltotta a mák termesztését.

Ennek következtében az ENSZ becslése szerint 2002-re 90 százalékkal csökkent a termesztett mák mennyisége.

Miután kiütötték a hatalomból a tálibokat, a szervezet kevésbé lett finnyás a pénz eredetére. Az amerikai megszállás első évében meredeken emelkedni kezdett a megtermelt mennyiség, a növekedés pedig azóta is tart.

A tálibok végül már annyira nem találták iszlámellenesnek a heroint, hogy sok helyen ők maguk fenyegették erőszakkal azokat a gazdákat, akik az amerikaiak által támogatott kormány nyomására felhagytak volna a máktermesztéssel.

Mi több, a tálibok adót vetettek ki mind a máktermesztőkre, mind a heroint előállító laborokra, sőt a csempészekre is. Becslések szerint a Talibán bevételeinek akár 60 százaléka is származhat kábítószerrel kapcsolatos tevékenységekből.

Az afgán kormány közben változatos eszközökkel, de kevés sikerrel próbált leszámolni a máktermesztéssel. A gazdákat igyekeztek rávenni, hogy mást termesszenek, például sáfrányt. Azért éppen ezt a drága fűszert, mert akkora jövedelmet, mint a máktermesztéssel, kevés ültetvénnyel lehet elérni Afganisztánban, a gazdákat pedig érdekeltté kellett tenni az átállásban.

Részben a tálibok fenyegetéseinek hatására, részben a megtérülés elmaradása miatt végül nagyon kevés gazda hagyott fel a mákkal.

2017-ben a kormány – amerikai segédlettel – megpróbálta szétbombázni az ültetvényeket, ám a B–52-esekről végrehajtott akciók szinte semmilyen eredményt nem hoztak, cserébe rengeteg pénzbe és pusztításba kerültek. Pár száz bevetés után leállították a bombázásokat.

A szegénység és az egymást követő háborúk kilátástalansága az ország nagy részén nemigen hagy más lehetőséget a megélhetésre, mint beszállni a bombabiztos kábítószeriparba.

Afganisztán az egész világ heroinkínálatának 90 százalékát termeli, és mivel a tálib rezsimnek is szüksége van stabil bevételekre, nem várható, hogy ez az arány drasztikusan csökkenjen a közeljövőben.

 

(Hasonló cikkeket a 168 Óra legújabb számában olvashat. Kiemelt kép: A farmer harvests opium sap from a poppy field in the Darra-i-Nur District of Nangarhar province on May 10, 2020. NOORULLAH SHIRZADA / AFP)

 

Megszavazta a lengyel parlament alsóháza azt a kormánypárti tervezetet, amelynek értelmében 2024. április 30-ig meghosszabbítanák az önkormányzatok választási ciklusát. Ennek megfelelően Lengyelországban fél évvel elhalasztanák a helyhatósági választást, amelynek időpontja egyébként egybeesne a jövő őszi parlamenti választáséval.

A szivárgások pontos mértéke nem tisztázott, de az Északi Áramlat földvezetékeken nem volt visszatartó mechanika, ezért az összes vezetékben lévő földgáz kiszabadulhat, ami azt jelenti, hogy több, mint 1,3 millió autó éves üvegházhatást előidéző gázkibocsátásának megfelelő mennyiségű metán kerülhet a légkörbe mindössze pár nap leforgása alatt.

Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy hazai gyártmányú drónjaik nem felelnek meg „taktikai és technológiai” követelményeknek.