Visszajöttek a tálibok, jön-e több kábítószer Magyarországra?

A nyomtatott 168 Óra legújabb cikke szerint a húszévnyi amerikai megszállás idején sem hagyott alább a termesztési kedv. Sőt, 2017-ben alig egy év alatt a harmadával, összesen 328 ezer hektárra nőtt a máktermesztő földek nagysága – ez több, mint hat Budapestnyi terület. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának 2017-es jelentéséből az is kiderül, hogy hasonló mennyiségi ugrás 2010-ben következett be – szintén az amerikai megszállás idején.

A viszonylag igénytelen mák mindössze három hónap alatt kifejlődik, így évente többször is be lehet takarítani. A heroin alapanyaga az ópium, amely a mákgubókban található nedv. A gubók megkarcolása után kifolyó természetes máktejet a napon megszárítják, majd begyűjtik. Ezt a masszát aztán a több ezer zuglabor valamelyikében dolgozzák fel kábítószerré. A máktermesztés és ez ebből készülő kábítószer kereskedelme becslések szerint Afganisztán GDP-jének mintegy a felét adja. A heroin jelentős anyagi forrása a táliboknak is, noha a 2001-es amerikai megszállás előtt az ország akkori vezetője, Mohammed Omar molla iszlámellenesnek minősítette a kábítószert, és betiltotta a mák termesztését.

Ennek következtében az ENSZ becslése szerint 2002-re 90 százalékkal csökkent a termesztett mák mennyisége.

Miután kiütötték a hatalomból a tálibokat, a szervezet kevésbé lett finnyás a pénz eredetére. Az amerikai megszállás első évében meredeken emelkedni kezdett a megtermelt mennyiség, a növekedés pedig azóta is tart.

A tálibok végül már annyira nem találták iszlámellenesnek a heroint, hogy sok helyen ők maguk fenyegették erőszakkal azokat a gazdákat, akik az amerikaiak által támogatott kormány nyomására felhagytak volna a máktermesztéssel.

Mi több, a tálibok adót vetettek ki mind a máktermesztőkre, mind a heroint előállító laborokra, sőt a csempészekre is. Becslések szerint a Talibán bevételeinek akár 60 százaléka is származhat kábítószerrel kapcsolatos tevékenységekből.

Az afgán kormány közben változatos eszközökkel, de kevés sikerrel próbált leszámolni a máktermesztéssel. A gazdákat igyekeztek rávenni, hogy mást termesszenek, például sáfrányt. Azért éppen ezt a drága fűszert, mert akkora jövedelmet, mint a máktermesztéssel, kevés ültetvénnyel lehet elérni Afganisztánban, a gazdákat pedig érdekeltté kellett tenni az átállásban.

Részben a tálibok fenyegetéseinek hatására, részben a megtérülés elmaradása miatt végül nagyon kevés gazda hagyott fel a mákkal.

2017-ben a kormány – amerikai segédlettel – megpróbálta szétbombázni az ültetvényeket, ám a B–52-esekről végrehajtott akciók szinte semmilyen eredményt nem hoztak, cserébe rengeteg pénzbe és pusztításba kerültek. Pár száz bevetés után leállították a bombázásokat.

A szegénység és az egymást követő háborúk kilátástalansága az ország nagy részén nemigen hagy más lehetőséget a megélhetésre, mint beszállni a bombabiztos kábítószeriparba.

Afganisztán az egész világ heroinkínálatának 90 százalékát termeli, és mivel a tálib rezsimnek is szüksége van stabil bevételekre, nem várható, hogy ez az arány drasztikusan csökkenjen a közeljövőben.

(Hasonló cikkeket a 168 Óra legújabb számában olvashat. Kiemelt kép: A farmer harvests opium sap from a poppy field in the Darra-i-Nur District of Nangarhar province on May 10, 2020. NOORULLAH SHIRZADA / AFP)