"Vannak szakmák, ahol az alkalmazottak meg sem érik ezt a kort"

A képviselőház júniusi jóváhagyása után csütörtökön este a szenátus is igent mondott a törvényjavaslatra, amelynek életbe lépéséhez már csak az államfő aláírása szükséges. Ez azonban már csak formalitásnak tekinthető.

A munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat értelmében 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 évről a nyugdíjjogosultsági korhatár. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek.

A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. A mai szabályozás szerint a nyugdíjasok munkavállalási joga korlátozva van.

Az új intézkedéseket 2010-től fokozatosan vezetik be

Az ellenzék és a szakszervezetek is bírálják a nyugdíjreformot, s különösen a jogosultsági korhatár 65 évre növelését kifogásolják.

– Vannak szakmák - például a bányászok - ahol az alkalmazottak meg sem érik ezt a kort - mondta újságíróknak Zdenek Skromach volt munkaügyi és népjóléti miniszter.

– A korhatárnak egységesnek kell lennie. Az esetleges problémákat másképpen fogjuk megoldani – reagált Petr Necas, a tárca mai vezetője.

– Feltétlenül szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a nyugdíjasok száma rohamosan emelkedik, s a mai, szolidaritás alapú rendszer ezt a jövőben nem fogja tudni finanszírozni. Az új rendszerben nagyobb szerepet kell kapnia a jövőről való egyéni gondoskodásnak – szögezte le Necas, aki a második szakasz reformjait a korábbi hírekkel ellentétben valószínűleg már az ősszel a parlament elé viszi.

A nyugdíjasok jelenleg a tízmilliós lakosság mintegy 15 százalékát teszik ki. Demográfiai előrejelzések szerint 2030 körül ez 25 százalékra, további húsz év múlva pedig 30 százalékra emelkedik.