Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína segítsen megteremteni a békét
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy „ez nem irreális”. Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis „ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés” – tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.
Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés az kétoldalú kapcsolatok megerősítése és „az orosz agresszió beszüntetése” felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt – mondta a külügyminiszter-helyettes. Aláhúzta, hogy Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor „az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik” – tette hozzá.
Jelentősebb segítség mozdítaná ki az „állóháborút”
A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet. Ugyanakkor eleve „teljes képtelenség” bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, „mert az oroszok nem akarnak tárgyalni” – jelentette ki az ukrán diplomata.
Az ukrán csapatok tervezett ellentámadásáról elmondta: „cinikus és igazságtalan” azonnali sikert követelni a katonai támogatás folytatásáért cserébe. A támogatás „túl lassan és apró adagokban” érkezik, a támogatók mégis egy „nagy dobást, azonnali diadalt” várnak el érte, holott a frontvonal 1300 kilométer hosszú, és a Bahmutban kilenc hónapja minden egyes épületért folytatott küzdelem is megmutatja, hogy „borzasztóan nehéz ez a háború” – mondta Andrij Melnik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. április 30., 08:28
Az Egyesült Államok szombaton felszólította Pekinget, hogy állítsa le provokatív és veszélyes tevékenységét a vitatott dél-kínai-tengeri vizeken, miután a kínai parti őrség hajója majdnem összeütközött egy Fülöp-szigeteki hajóval.
Külföld
2023. április 28., 16:59
Amerikai járőrrepülőgépet kísértek kínai vadászrepülők a Tajvani-szoros légterében – számolt be a kínai hadsereg pénteki közleményében.
Külföld
2023. április 23., 17:10
Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte a volt szovjet államok – közöttük Ukrajna – szuverenitását.
Hozzátette: sikerként tartaná számon, ha egyes területeken jelentősen, „sok kilométerrel” visszaszorítanák az orosz erőket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja „gyakorlatilag fél éve brutális, véres állóháború”, így már az is „sokat változtatna a javunkra, ha mozgásba tudnánk hozni a dolgokat, meg tudnánk mutatni, hogy mennyire törékeny a helyzet az oroszok számára” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter-helyettes.
(Kiemelt képünk illusztráció: Találatot kapott épületek füstölnek az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. április 26-án. Fotó: MTI/AP/Libkos)
