Kétségbe vonta Ukrajna és a balti államok függetlenségét a kínai nagykövet Párizsban
Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte a volt szovjet államok – közöttük Ukrajna – szuverenitását.
Lu Sa-je nagykövet a francia televízióban pénteken arra kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette, hogy történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. „Ezeknek a volt szovjet országoknak jelenleg nincsen nemzetközi jogállásuk, mert semmilyen nemzetközi megállapodás nem rögzíti a szuverén státusukat” – tette hozzá Lu Sa-je.
Franciaország vasárnap válaszul „teljes szolidaritásáról” biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint „több évtizednyi elnyomás után” vívták ki a függetlenségüket. „Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. A szóvivő hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak az álláspontját tükrözik-e vagy sem.
A három balti állam és Ukrajna, amelyek korábban a Szovjetunióhoz tartoztak, a párizsi állásfoglaláshoz hasonlóan reagáltak.
„Furcsa hallani a Krím történelmének abszurd változatát egy olyan ország képviselőjétől, amely kényes az ezeréves történelmével kapcsolatosan” – írta a Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. „Ha valaki fontos politikai szereplő akar lenni, nem ismételheti papagáj módjára az orosz kívülállók propagandáját” – tette hozzá.
(Kiemelt képünk: A Balti lánc egy rövid szakasza Észországban 1989. augusztus 23-án. Az eseményen mintegy kétmillió ember vett részt, akik egymás kezét fogva több mint 600 km-es élőláncot alkottak a Baltikumban, a fővárosokat is összekötve. A demonstrációt a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának 50. évfordulója alkalmából rendezték meg. Fotó: Wkikimedia Commons/Jaan Künnap)
