Történelmi méretű sztrájkra készül Franciország

A négy vasutas szakszervezet már az ötödik tiltakozó nap után, február 16-án jelezte, hogy ha a kormány a tüntetések ellenére sem mond le a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62 évről 64 évre emeléséről, akkor március 7-től az egész országot megbénító, határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek. Hétfő este az SNCF valamennyi szakszervezete (CGT, SUD, UNSA, CFDT) csatlakozott a felhíváshoz. 

A munkabeszüntetés idején a várható fennakadásokról az SNCF 48 órára előre pontos menetrendet közöl azért, hogy az utasokat ne érje meglepetés, amikor elindulnak. A párizsi tömegközlekedési vállalat, az RATP szakszervezetei is csatlakoztak a tiltakozó megmozdulás első olyan napjához, amelyre gördülő sztrájkot hirdetnek a szervezők. A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte. 

„Amennyiben a kormány nem érti meg a dolgozók, a fiatalok és mindazok eltökéltségét, akik felháborodásuk jeleként támogatják ezt az egységes mozgalmat az új igazságtalansággal szemben, akkor vállalnia kell a gazdaság megbénulásának felelősségét” – írták közleményükben az RATP szakszervezetei. 

A hét fő pedagógus szakszervezet arra kérte az oktatásban dolgozókat, hogy „teljesen zárják be az iskolákat és az egyéb szolgáltató helyeket március 7-én, ha a kormány és a parlament továbbra is süket maradna” a nyugdíjreform elleni megmozdulás dacára. 

Az olajfinomítókban várhatóan már március 6-án este leáll a termelés, és az ágazat sztrájkfelhívásához a fuvarozók és a szemétszállítók képviseletei is csatlakoztak. 

A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája tíz nappal ezelőtt szavazás nélkül ért véget a nemzetgyűlésben, a szenátus a héten kezdi megvitatni azt. A kormány többször is hangoztatta, hogy hajlandó a szöveg javítására, elsősorban a nők helyzetét illetően, ami az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak egyik fő követelése ahhoz, hogy megszavazzák a javaslatot.

„Szeretném, ha a szenátus úgy javítana a szövegen, ahogy azt hasznosnak gondolja” – mondta szombaton Emmanuel Macron államfő. 

A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a szükséges többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.

(Kiemelt képünk illusztráció. Negyedik napja tüntetnek Nantes-ban nyugdíjreform ellen. Fotó: Maylis Rolland/Hans Lucas/AFP)